Ebben a cikkben a Venyera–2-hez kapcsolódó összes szempontot megvizsgáljuk, az eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig. Elemezzük, hogy a Venyera–2 hogyan hatott a különböző területekre, a kultúrától a gazdaságig, beleértve a politikát és a technológiát is. Ezenkívül megvizsgáljuk a Venyera–2 szerepét az emberek mindennapi életében, és azt, hogy hogyan alakult az idők során. Ezzel az átfogó elemzéssel arra törekszünk, hogy teljes és mélyreható képet nyújtsunk a Venyera–2-ről, azzal a céllal, hogy átfogó képet adjunk annak fontosságáról és relevanciájáról.
Venyera–2 | |
![]() | |
Űrügynökség | RKK Enyergija |
Gyártó | RKK Enyergija |
Küldetés típusa | |
Indítás dátuma | 1965. november 12. |
Indítás helye |
|
Hordozórakéta | Molnyija hordozórakéta |
A Venyera–2 a Venyera-program második űrszondája, szimultán repült a Venyera–3-mal. 1965. november 12-én indították Bajkonurból. Útközben pályakorrekciókat nem végeztek. Mesterséges bolygó lett.
Rendeltetése, hogy elhaladjon a Vénusz mellett, fényképezzen és a tervezett méréseket elvégezze. 1966. február 27-én a szonda 24 000 kilométer távolságban haladt el a Vénusz mellett. A bolygóközi repülés során, a belső hőmérséklet megnövekedése miatt meghibásodott a rádió-összeköttetés, és nem tudott adatokat küldeni a Vénuszról.
Közel egy tonna tudományos felszerelést vitt magával. Hossza 3,3 méter, maximális átmérője 1,1 méter. Az akkumulátorok energiaellátását napelemtáblák biztosították. A légmentesen zárt rekesz tartalma volt a kondicionálható rekesz, az elektronikus egységekkel, a repülési tartály: a stabilizáló és tájolóberendezéssel, mérőműszerekkel – bolygóközi anyagrészecskék és mágnesesség mérésére –, a speciális rekesz: fényképező- és televíziós képtovábbító rendszer, mikrohullámú rádióadó, az adattároló, valamint a programberendezés.