Velencei patriarkátus

Velencei patriarkátus
Patriarcato di Venezia
(Patriarchatus Venetiarum)
Elhelyezkedés
OrszágOlaszország
Területi fennhatóságVeneto,
Velence megye
é. sz. 45° 26′ 05″, k. h. 12° 20′ 21″45.434716666667, 12.33930277777845.434717°N 12.339303°E
Statisztikai adatok
Terület871 km²
Lakosság
Teljes368 551 (2015.)
Egyházmegyéhez tartozók313 477 (85,1%)
Plébániák129
További jellemzők
Egyházlatin rítusú katolikus egyház
Rítuslatin
Jogelőd
  • Roman Catholic Diocese of Castello
  • Gradói patriarkátus
Alapítás ideje1451. október 8.
SzékesegyházSzent Márk-székesegyház
Vezetése
PápaFerenc
PátriárkaFrancesco Moraglia
Általános helynökAngelo Pagan
Térkép
Velencei patriarkátus
Velencei patriarkátus
Honlap
Velencei patriarkátus weboldala
Velencei patriarkátus a Catholic Hierarchy-n
A Wikimédia Commons tartalmaz Velencei patriarkátus témájú médiaállományokat.

A Velencei patriarkátus (latinul: Patriarchatus Venetiarum, olaszul: Patriarcato di Venezia) a római katolikus egyház egyik főegyházmegyéje, a négy latin rítusú patriarkátus egyike. Székhelye az olaszországi Velencében található.

A patriarkátus további kilenc egyházmegyével együtt alkotja Olaszország második legnagyobb egyháztartományát, melynek metropolitája a velencei pátriárka.

Az egyházmegye főpásztora Francesco Moraglia pátriárka, székesegyháza a Szent Márk-főszékesegyház

Története

San Pietro di Castello, az egykori pátriárkai székesegyház

Velence környékén már az ókortól kezdve jelentős keresztény közösségek éltek. A velencei szigeteken ebben az időszakban több egyházmegye is osztozkodott, melyek azonban mind a aquileiai érsek fennhatósága alá tartoztak. A népvándorlás korában az érsek a longobárdok támadásai elől Grado szigetére volt kénytelen menekülni. Az új székhelyen egy Rómával szembeni hatalmi harc eredményeként az érsek felvette a pátriárkai címet, így innentől kezdve Velence a gradói pátriárka alá tartozott. 774-ben Olivolo szigetén új püspökséget alapítottak, melyhez a város jelentősebb szigeteit is hozzácsatolták. 828-ban hozták Velencébe Szent Márk ereklyéit, azonban nem az olivolói székesegyházban helyezték el őket, hanem a dózse kápolnájában, később pedig az újonnan épített Szent Márk-bazilikában. A 11. századtól kezdve Olivolo helyett a San Pietro di Castello nevet viseli a sziget, melyen a székesegyház állt, s ily módon a püspökséget Castellói egyházmegyének nevezték át.

A késő középkorra igen bonyolulttá vált Velence egyházi vezetése. A castellói püspök mellett ugyanis egyre gyakrabban választotta Velencét székhelyéül a gradói pátriárka is, s noha a castellói püspök mint szuffragáneus, a pátriárka alárendeltje volt, a gyakorlatban széleskörű önállóságot élvezett. Tovább bonyolította a helyzetet, hogy a velencei dózse is igen nagy hatalommal bírt. Őt a Szent Márk-bazilika káptalanjának elöljárója (primicerius) képviselte. Emellett több másik egyházmegye is rendelkezett kisebb területekkel a város környékén.

A bonyolult helyzetet végül is V. Miklós pápa rendezte: 1451. október 8-án Regis aeterni kezdetű bullájával megalapította a Velencei patriarkátust a Castellói egyházmegye, illetve az egyidejűleg megszüntetett Gradói patriarkátus területéből. Pont 6 évre rá, 1457. október 8-án hozzácsatolták az egész Castellói egyházmegyét. 1466-ban területet szerzett a Equiliói egyházmegyéből. 1818. május 1-jén hozzácsatolták a Caorlei és a Torcellói egyházmegyét, ugyanakkor leválasztották belőle a Görz és Gradiscai, az Udinei és a Cenedai egyházmegyéket. 1919-ben az Chioggiai egyházmegye, 1927-ben pedig a Trevisói egyházmegye rovására terjeszkedett.

1807-ben Nicola Gambroni pátriárka San Pietro di Castello helyett a Szent Márk-bazilikát nevezte ki új székesegyháznak.

Francesco Moraglia pátriárka

2011 előtt a Velencei patriarkátus hagyományosan bíborosi széknek számított, Francesco Moraglia azonban több száz éve első velencei pátriárkaként mindezidáig nem kapott bíborosi kinevezést. A 20. században három alkalommal is Velencéből választottak pápát: X. Piusz, XXIII. János és I. János Pál is velencei pátriárkaként került az Egyház élére.

Egyházszervezet

A patriarkátusban 13 esperes kerületben 129 plébánia működik. Területileg Venetóban található, Velence megyében.

Velencei pátriárkák

Velencei egyháztartomány

A Velencei egyháztartomány Olaszország második legnagyobb egyháztartománya (Róma után). Metropolitája a velencei pátriárka. A patriarkátus alapításakor Grado szuffragáneus egyházmegyéit vette át. 1818-ban már 10 egyházmegye tartozott hozzá, amik közül 1846-ban Udinét közvetlenül a Szentszék alá rendelték.

Velence egyben a Trivenetói egyházi régió központja is, ennek elnöke a velencei pátriárka. Ide tartozik még a Goriziai és a Trentói egyháztartomány valamint az exempt Udinei főegyházmegye.

A Velencei egyháztartomány egyházmegyéi

Egyházmegye Alapítás Terület, hívők Püspök Székesegyház Kép
Velencei patriarchátus 1451. október 8. 871 km²
327 000 fő (85,1%)
Francesco Moraglia
pátriárka
Szent Márk-főszékesegyház,
Velence
Adria-Rovigói egyházmegye 7. század 1193 km²
197 975 fő (96,8%)
Pierantonio Pavanello Szent Péter- és Szent Pál-székesegyház,
Adria;
Szent István pápa-társszékesegyház,
Rovigo
Belluno-Feltrei egyházmegye 6. század 3263 km²
177 000 fő (95,1%)
Renato Marangoni Szent Márton-székesegyház,
Belluno;
Szent Péter apostol-társszékesegyház,
Feltre
Chioggiai egyházmegye 7. század 1000 km²
124 000 fő (99,2%)
Adriano Tessarollo Nagyboldogasszony-székesegyház,
Chioggia
Concordia-Pordenonei egyházmegye 4. század 2675 km²
364 138 fő (97,2%)
Giuseppe Pellegrini Szent István-székesegyház,
Concordia Sagittaria;
Szent Márk-társszékesegyház,
Pordenone
Padovai egyházmegye 3. század 3297 km²
1 029 000 fő (95,7%)
Claudio Cipolla Nagyboldogasszony-székesegyház,
Padova
Trevisói egyházmegye 4. század 2194 km²
805 900 fő (89,0%)
Gianfranco Gardin, O.F.M.Conv.
érsek
Szent Péter apostol-székesegyház,
Treviso
Veronai egyházmegye 3. század 3050 km²
847 171 fő (90,7%)
Giuseppe Zenti Szűz Mária-székesegyház,
Verona
Vicenzai egyházmegye 6. század 2200 km²
787 000 fő (92,2%)
Beniamino Pizziol Gyümölcsoltó Boldogasszony-székesegyház,
Vicenza
Vittorio Venetó-i egyházmegye 6. század 1420 km²
334 000 fő (95,1%)
Corrado Pizziolo Nagyboldogasszony-székesegyház,
Vittorio Veneto

Szomszédos egyházmegyék

Források