Ebben a cikkben mindent megvizsgálunk a Végh József (újságíró)-ről és a mai világra gyakorolt hatásáról. A Végh József (újságíró) egy olyan téma, amely különböző korú, nemű és kultúrájú emberek figyelmét felkeltette. A történelem során a Végh József (újságíró) viták, viták és ünneplések tárgya volt. Megérkezése óta a Végh József (újságíró) döntő szerepet játszik a kapcsolatainkban, a munkánkban és az életünkben. Ebben a cikkben elemezzük a Végh József (újságíró) különböző aspektusait, az eredetétől a kortárs társadalomra gyakorolt hatásáig. Készüljön fel, hogy elmerüljön a Végh József (újságíró) lenyűgöző világában, és fedezze fel mindazt, amit ez a jelenség kínál!
Végh József | |
Született | 1903 nem ismert |
Elhunyt | 1945 (41-42 évesen) nem ismert |
Állampolgársága | |
Foglalkozása | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Végh József (1903 – 1945)[1] magyar író, újságíró, szerkesztő, Ferencz József unitárius püspök unokája.
Középiskoláit a kolozsvári Unitárius Kollégiumban végezte, s mivel már diák korában írói hajlamai voltak (1922-ben társszerkesztője az Előre c. diáklapnak), újságírói pályára lépett. 1930-ban a Kolozsvárt megjelenő Színház és Film, 1933-tól 1941 márciusáig a Kolozsvári Estilap szerkesztője, közben 1938-ban felelős szerkesztője az Ellenzéknek is. Ez utóbbi szerkesztését 1944 szeptember–októberében újra ő jegyezte. A román cenzúra az 1930-as évek közepétől erősen vizsgálta a magyar lapokat, Végh Józsefnek is e miatt mintegy 10-15 sajtópere volt.
Önálló füzetben is megjelent székfoglaló előadása: A sinfalvi rombolások és a magyar sajtó (Kolozsvár, 1941), valamint egy nagyobb publicisztikai írása: Hogyan él ma az erdélyi magyar társadalom? (Kolozsvár, 1942).