A mai világban a Várady Tibor olyan releváns téma, amely nagy érdeklődést és vitát vált ki a társadalom különböző szektoraiban. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Várady Tibor jelentős jelentőséget kapott életünkben, számos szempontot befolyásolva, a másokhoz való viszonyunktól kezdve az erőforrásainkkal való gazdálkodásig. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Várady Tibor különböző megközelítéseit és perspektíváit, elemezve a jelenlegi kontextusban relevanciáját és a jövőbeni lehetséges fejlődését. Ezenkívül megvizsgáljuk, hogy a Várady Tibor hogyan befolyásolta a döntéshozatalt egyéni és kollektív szinten, valamint a közpolitikák és az üzleti stratégiák konfigurációját.
Várady Tibor | |
Született | 1939. május 25. (85 éves)[1] Nagybecskerek |
Állampolgársága | |
Foglalkozása |
|
Iskolái |
|
Sablon • Wikidata • Segítség |
Várady Tibor (Nagybecskerek, 1939. május 25. –) vajdasági magyar származású jogtudós, jogász és író. Az újvidéki Új Symposion avant-garde folyóirat egyik alapító tagja és szerkesztője. 1992 júliusától 1992 decemberéig Jugoszlávia igazságügyi minisztere Milan Panić kormányában. A Harvard Egyetem vendégelőadója, a Közép-európai Egyetem professor emeritusa.
A nagybecskereki gimnázium befejezése után a Belgrádi Egyetem Jogi Karán tanult és szerzett magiszteri fokozatot. 1963 és 1992 között az Újvidéki Egyetem Jogi Karán tanársegéd, docens, majd egyetemi tanár. A Harvard Egyetemen 1970-ben érdemelte ki a jogtudományok doktora címet. 1993-tól a budapesti Közép-európai Egyetem professzora, a Nemzetközi Gazdasági Jogi Program vezetője. Húsz éven keresztül különböző amerikai egyetemeken vendégtanárként ad elő, többek közt a Floridai Egyetemen, a Berkeley, Cornell és az Emory Egyetemen. Mind az Emory, mind pedig a Közép-európai Egyetem professor emeritusa.
Várady Tibor fő kutatásai területei a nemzetközi jog, a nemzetközi magánjog, a nemzetközi kereskedelmi jog és a kisebbségi jog. Ezekben a témákban több mint kétszáz előadást tartott különböző országokban.
Várady több nemzetközi jogi és tudományos társaságnak és szövetségnek a tagja. Többek közt a Jugoszláv Kereskedelmi Kamara Választott Bíróságának, a Société de la législation comparée-nek, a Hágai Állandó Választottbíróságnak és Nemzetközi Jogi Egyesületnek. Emellett tagja a Szerbiai Tudományos és Művészeti Akadémiának, valamint állandó tanácskozási joggal rendelkező tagja a Magyar Tudományos Akadémiának. A Magyar Nemzeti Tanács tagja, a Nyelvhasználati Bizottság elnöke (2002-2003 közt),[2] Szerbia és Montenegró Külügyminisztériumának fő-jogtanácsosa (2001-ben).
1969 és 1971 közt az Új Symposion felelős szerkesztője volt, 1990 és 1997 közt pedig az újvidéki Létünk című társadalomtudományi folyóiratot szerkesztette.
Várady Tibor több mint harminc könyv szerzője és társszerzője. Tudományos publikációi közül 75 jelent meg angol, francia és német nyelven (fordításban pedig románul, spanyolul és kínaiul), szerb és szerbhorvát nyelven 100 írása olvasható, magyarul pedig harminc. Néhány szépirodalmi alkotása Mitró Zoltán álnév alatt jelent meg.[3]
Művei közül csak a legfontosabbakat említjük.
Várady Tibor jogász családban nevelkedett. Édesapja Várady József ügyvéd, nagyapja Várady Imre jogász, országgyűlési képviselő, a Függetlenségi Párt tagja, lapszerkesztő, majd 1927-től a Magyar Párt országos elnöke, aki 1939-ben mint egyetlen magyar szenátor képviselte a vajdasági magyar kisebbséget a belgrádi országgyűlésben.[5]
Várady Tibor nős, felesége Várady Vera pszichiáter. Két gyermekük Zoltán és Tibor.