A mai világban a Vágrévfalu nagyon érdekes és fontos témává vált. Ez egy olyan téma, amely sok ember figyelmét felkeltette, és számos területen váltott ki vitát. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Vágrévfalu-et és a mai társadalomra gyakorolt hatásait. Elemezzük a Vágrévfalu-hez kapcsolódó történelmi, társadalmi, kulturális és tudományos vonatkozásokat azzal a céllal, hogy teljes és sokrétű látásmódot kínáljunk ebben a témában. Ezen túlmenően megvizsgáljuk, hogy a Vágrévfalu milyen lehetséges következményeket és kihívásokat jelent a mai világban, valamint azokat a lehetőségeket és megoldásokat, amelyek a vizsgálata során felmerülhetnek. E cikk célja, hogy hozzájáruljon a Vágrévfalu-ről szóló ismeretek és megértés gazdagításához, valamint olyan informatív és reflektív perspektívát biztosítson, amely elmélkedésre és párbeszédre hív a témában.
Vágrévfalu (szlovákul: Mnešice) Vágújhely város része Szlovákiában, a Trencséni kerület Vágújhelyi járásában.
Vágújhelytől 1 km-re északra, a Vág jobb partján, a Klanečnica-patak és a vasút között fekszik.
Vályi András szerint "RÉVFALU. Missice, Novavész. Tót falu Trentsén Vármegy., földes Ura Majthényi Uraság, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Vág-Újhelyhez közel, mellynek filiája, határjának földgye termékeny, és hasznos, szőleji is vagynak."[1]
Fényes Elek szerint "Mjészicz vagy Révfalu, Trencsén vmegyében, Nyitra vmegye szélén, Vágh-Ujhelyhez 1 óranegyed, a Vágh jobb partján. Számlál 575 kath., 72 evang., 32 zsidó lak. F. u. a beczkói uradalom."[2]
1910-ben 881, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. 1920-ig Trencsén vármegye Trencséni járásához tartozott.
Egy kora barokk és egy késő reneszánsz kastélya van.