Uszó Buddhista Oktatási, Kulturális és Elvonulási Központ
Ma a Uszó Buddhista Oktatási, Kulturális és Elvonulási Központ olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitát vált ki a társadalomban. A technológia fejlődésével az emberek egyre inkább elmerülnek a Uszó Buddhista Oktatási, Kulturális és Elvonulási Központ különböző nézőpontjaiban és megközelítéseiben. Ez egy olyan téma, amely az élet különböző területeit fedi le, a politikától a tudományig, beleértve a kultúrát és a gazdaságot is. A Uszó Buddhista Oktatási, Kulturális és Elvonulási Központ ősidők óta a kutatás és elemzés tárgya, és a mai társadalomra gyakorolt hatása továbbra is nagyon fontos téma. Ebben a cikkben a Uszó Buddhista Oktatási, Kulturális és Elvonulási Központ különböző aspektusait és a mai társadalomra gyakorolt hatását vizsgáljuk meg, hogy teljes és naprakész képet kapjunk erről a témáról.
| Uszó Buddhista Oktatási, Kulturális és Elvonulási Központ | |
 | |
| A Nyugati Tanítvány Sztúpa | |
| Alapítva | 1982 (gyakorlatban), 1991 (hivatalosan) |
| Székhely | Magyarország, Bükkmogyorósd, Uszó, 3648 |
| Elhelyezkedése | |
 Uszó Buddhista Oktatási, Kulturális és Elvonulási Központ
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
| |
 é. sz. 48° 13′ 22″, k. h. 20° 32′ 53″48.222778°N 20.548056°EKoordináták: é. sz. 48° 13′ 22″, k. h. 20° 32′ 53″48.222778°N 20.548056°E | |
Az Uszó Buddhista Oktatási, Kulturális és Elvonulási Központ a Tan Kapuja Buddhista Egyház tulajdonában lévő elvonulási helyszín a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Bükkmogyorósd község mellett. A központ több hektárnyi területen helyezkedik el erdővel, mezővel, egy völgyben, egy kis tóval és az elvonulási központ épületével. Az épület közelében áll a Nyugati Tanítvány Sztúpa, amely hazánkban harmadikként épült a kilencvenes évek második felében. A közeli forrásból ered az Úszó-patak, amely Lénárddarócnál a Csernely-patakba torkollik.
Az elvonulási központ olyan közösségi élményeknek kíván helyszínéül szolgálni, amelyben egyedül lehet lenni, a magányosság érzete nélkül. Az uszói központot elvonulási tevékenységek céljából lehet használni – pihenőként vagy nyaralóhelyként nem.[1]
Története
Mireisz László, a TKBE vezetője, legelőször 1982-ben végzett Uszón elvonulást. Két évvel később már Dobosy Antal (Tan Kapuja Zen Közösség apátja és szellemi vezetője) és Tenigl-Takács László (A TKBF egyik tanítója) is végzett itt elvonulást. 1985-ben Mireisz és Varsányi György területet vásárolt az Uszón, és innentől nevezték úgy a helyet, hogy „Uszó Közösség”, amely a buddhizmus kutatását és gyakorlását tűzte ki céljául.[1]
A Nyugati Tanítvány Sztúpa
Dobosy Antal tervei és vezetése alapján építette a sztúpát az uszói közösség. Az építmény pontos helyét Hetényi Ernő jelölte ki. Az építés megkezdésekor egy kisméretű kígyót találtak pontosan a leendő épület tengelyében, amelyet jó jelnek tekintett a közösség. Az uszói sztúpa Kőrösi Csoma Sándornak, a "nyugati tanítványnak" állít emléket, aki hazánk és egész Európa első bódhiszattvája volt. A sztúpa azt szimbolizálja, aki függetlenül a külső feltételektől és körülményektől, itt és most megéli a megvilágosodást, és minden szenvedő lény érdekében eléri a tiszta tudat állapotát.[2]
Kapcsolódó szócikkek
- A Tan Kapuja Buddhista Egyház
- A Tan Kapuja Buddhista Gimnázium
- Mánfai Elvonulási Központ és Alkotótér
Jegyzetek
- ↑ a b Uszó Buddhista Oktatási, Kulturális és Elvonulási Központ. tkbe.hu. (Hozzáférés: 2023. július 25.)
- ↑ A Nyugati Tanítvány Sztúpa - Uszó. tkbe.hu. . (Hozzáférés: 2023. július 25.)
Külső hivatkozások
.svg){kind=small}
