United States Geological Survey

United States Geological Survey
A szervezet székhelye
A szervezet székhelye
Alapítva 1879. március 3.
Székhely Reston (é. sz. 38° 56′ 50″, ny. h. 77° 22′ 03″38.947222222222, -77.367538.947222°N 77.367500°W, 20192)
Dolgozók száma 7873
Elhelyezkedése
United States Geological Survey (Virginia) United States Geological Survey United States Geological Survey Pozíció Virginia térképén
é. sz. 38° 56′ 50″, ny. h. 77° 22′ 03″38.947222222222, -77.367538.947222°N 77.367500°WKoordináták: é. sz. 38° 56′ 50″, ny. h. 77° 22′ 03″38.947222222222, -77.367538.947222°N 77.367500°W
Az United States Geological Survey weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz United States Geological Survey témájú médiaállományokat.

A United States Geological Survey (rövidítve USGS, korábban Geological Survey) az Amerikai Egyesült Államok szövetségi kormányának földtani intézete, amelyet 1879. március 3-án alapítottak. Feladata az ország domborzatának, természeti erőforrásainak és természeti veszélyeinek vizsgálata.

A 8670 főt alkalmazó, a belügyminisztérium részeként működő ügynökség székhelye a Virginia állambeli Restonban van, de a Colorado állambeli Lakewoodban és a Kalifornia állambeli Menlo Parkban is tartanak fent irodákat.

Története

A Tudományos Akadémia adatai szerint a USGS-t a Kongresszus által 1879. március 3-án, az utolsó pillanatban elfogadott törvénymódosítással hozták létre. Feladata „az állami földek besorolása, és a nemzeti tulajdon földszerkezetének, ásványkincseinek és termékeinek” vizsgálata volt; erre a Louisiana 1803-as felvásárlása, valamint a mexikói–amerikai háborút követően 1848-ban az országhoz került hatalmas földterületek felmérése miatt volt szükség.

A jogszabály értelmében a Hayden, Powell és Wheeler vezette földméréseket 1879. június 30-án felfüggesztették. A USGS-t első igazgatója a szórványosan elhelyezkedő regionális földmérő szervezetekből állította össze.

Igazgatók

Szervezeti felépítése

A USGS munkáját 2012 óta tematikus feladatterületekre osztva végzi, amelyek az idők során iteratív módon tovább fejlődtek. A további szervezeti struktúra magában foglalja a központi funkciókat, földrajzi régiókat, tudományos és támogató programokat, tudományos központokat, laboratóriumokat és egyéb létesítményeket.

Regionális szervezetek

A regionális szervezetek a belügyminisztérium által használt felosztáshoz igazodnak:

Tudományos szervezetek

Földrengés-figyelés

A coloradói Nemzeti Földrengés-információs Központ a világ minden táján figyeli a földmozgásokat, továbbá a Fejlett Nemzeti Szeizmikus Rendszer keretein belül több USA-beli regionális állomást működtetnek. A USGS a földmozgásokról a hatóságokat, a szakmát, a nyilvánosságot és a médiát is tájékoztatja, emellett tudományos céllal gyűjtik a földrengések adatait, és támogatják a hosszútávú szeizmikus veszélyek kutatását is.

Vulkáni tevékenység korai előrejelzése

2005-ben az ország 169 vulkánjának megfigyelésével a kitörést előrejelző rendszeren dolgoztak, amely 2006 októberére készült el.

Tengertudomány

A tengertudományi kutatóközpontnak a Massachusetts állambeli Woods Hole-ban, a Kaliforniai állambeli Santa Cruzban, valamint a Mexikói-öbölben (a Dél-Floridai Egyetemen) vannak kirendeltségei. A központ céljai között van a hidrológiai kutatás, az árvizek, hurrikánok, ásványkincsek, a klímaváltozás és az emberi tevékenység vizekre gyakorolt hatásának vizsgálata is. A szervezet a földtani eredmények összegyűjtését és kiértékelését segítő új rendszeren is dolgozik.

Földmágnesesség vizsgálata

A Nemzeti Földmágnesességi Program keretében a Föld mágneses mezőit vizsgálják valós időben.

Észak-amerikai Környezetvédelmi Atlasz

A Környezetvédelmi Együttműködési Bizottság keretében az USA, Kanada és Mexikó kutatói az észak-amerikai kontinens egészét érintő környezeti problémákat feltérképező Észak-amerikai Környezetvédelmi Atlaszon dolgoznak.

Vízállás-figyelés

Az USA-ban 7400 vízállás-figyelő állomás működik, melyek adatai az interneten is nyomon követhetőek.

Vízgazdálkodás

Az 1984-es Water Resources Research Act keretében elindított vízgazdálkodási program keretében minden államban, a fővárosban és a külbirtokokon is egy-egy vízgazdálkodási kutatóintézet működik, amelyek közösen alkotják a Nemzeti Vízgazdálkodási Intézeteket.

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás kutatása

Az országos és regionális szinten is futó program célja az élővilágnak a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásának elősegítése. A USGS székhelyén működő központ mellett nyolc regionális szervezet létezik.

Asztrogeológia

1962 óta zajlik a Hold és más égitestek geológiai feltérképezése.

Földkronológia

A Stanford Egyetemmel közösen működtetett ionmikroszondás kutatóintézet ásványok és más elemek földtörténeti elemzését végzi.

Vízáramlás-figyelés

A Nemzeti Vízáramlás-információs Program és a Vízminőség-figyelő Program eredményei az interneten is elérhetőek.

Vadegészségügy

A Nemzeti Vadegészségügyi Központ (NWHC) célja „a nemzet és természeti erőforrásainak szolgálatában állni megalapozott tudományos és műszaki támogatás nyújtásával, valamint a vadvilágot és az ökoszisztémák egészségét érintő, tudományosan alátámasztott döntések előmozdítását célzó információterjesztéssel. Az NWHC információt, technikai segítségnyújtást, kutatást, oktatást és vezető szerepet biztosít a vadon élő állatok egészségével kapcsolatos nemzeti és nemzetközi kérdésekben.” A központ elsődleges feladata a H5N1 monitorozása. A USGS tizenhét biológiai kutatóállomást (például Patuxent Vadvilág-kutató Központ) is fenntart.

ShakeMaps

A USGS a ShakeMaps gyorsabb fejlesztése érdekében együttműködne a Twitterrel.

Tevékenysége

Térképészet

A USGS több térképsorozatot is készít, melyek méretaránya és kiterjedése eltérő, a lefedettségben pedig hiányosságok vannak (például 1:50 000 arányú térképek nem léteznek). A legismertebbek az 1:24 000 arányú, négyszögletes térképek, melyeken a hosszúsági és szélességi vonalak 7,5 perc távolságra találhatóak; ezek a kiadványok csak angolszász mértékegységekkel készülnek. A közel 57 ezer térkép a 48 belterületi államot, Hawaii-t, valamint Alaszka egyes részeit (Anchorage, Fairbanks és Prudhoe Bay) ábrázolja; ezek lefedettsége a meridiánok eltérése miatt változó. Egy 7,5 perces négyszög az északi szélesség 30°-nál 166 km2-t, az északi szélesség 49°C-nál pedig 127 km2-t foglal magában. A nem metrikus méretarány miatt a lerajzoláshoz Romer-skálára van szükség. A költségvetési megszorítások miatt a munkát egyre gyakrabban civilek végezték, mígnem bejelentették, hogy a térképsorozatot felváltja a nemzeti térkép (nem azonos a belügyminisztérium kiadásában megjelenő Nemzeti Atlasszal).

Korábban 1:62 500 arányú térképek készültek, ahol a vonalak tizenöt perces távolságra voltak, de ezzel a huszadik század utolsó negyedében felhagytak (Alaszka esetén továbbra is az 1:63 600-as méretarányt használják, ahol egy hüvelyk egy mérföldnek felel meg). A közel háromezer térkép az ország 97%-át fedi le. Az USA a világ egyetlen olyan fejlett országa, amely nem rendelkezik 1:25 000 vagy 1:50 000 metrikus méretarányú, szabványosított polgári térképpel, amely a határok menti navigációt megnehezíti (a hadsereg 1:50 000 méretarányú térképei csak a védelmi erők számára készülnek).

Az 1:100 000 arányú kiadványokon a szélességi vonalak 30, a hosszúsági vonalak pedig 60 percre vannak egymástól, így ezeket 30×60 perces négyszögletes térképeknek is nevezik. Az ezeken szereplő területek a 7,5 perces sorozat 32 térképén megtalálhatóak. Ezek metrikus méretarányt használnak: egy centiméter egy kilométernek felel meg, a szintvonalakat, pontmagasságokat és vízszintes távolságokat pedig méterben adják meg.

Az 1:250 000 méretarányú térképeken minden négyszög egy szélességi vagy kettő hosszúsági fokot fed le. A hadsereg által az 1950-es években készített sorozat 489 lapból áll, melyek az északi szélesség 30°-on 21 285 km2-t, az északi szélesség 49°-on pedig 16 115 km-t fednek le. Hawaii ezen méretarányban 1×1 fokos egységekben van ábrázolva.

A jelölésekkel a térképen szereplő helyek több módszerrel azonosíthatók, például hosszúsági és szélességi rácsos méréssel, a Public Land Survey System szelvénymódszerével, valamint az állami koordináta-rendszer és az univerzális transzverzális merkátor kartézi koordinátáival.

A USGS különböző méretarányban más térképeket is (például nemzeti parkokat vagy tudományos jelentőségű helyszíneket ábrázolók) is kiad.

Mivel az Amerikai Egyesült Államok szövetségi kormányának szellemi alkotásai közkincsek, a térképek számos helyen ingyenesen elérhetőek. A georeferált kiadványok rasztergrafikus (DRG) formában, az adatok pedig digitális vonaldiagramként (DLG) és digitális magasságmodellként (DEM) is hozzáférhetőek.

A 2015-ben bemutatott topoView weboldalon közzétették az 1884 és 2006 között készült több mint 178 ezer térképet, amelyek tartalmában is lehet keresni, a nagy felbontású képek pedig letölthetőek.

Digitális adatfeldolgozás

A USGS hagyományos, légi fotókon és terepmunkán alapuló feldolgozási módszerét 2008-ban felváltotta a nemzeti adatbázis alapján történő automata térképgenerálás. 2009 júniusa és 2011 májusa között több mint negyvenezer (munkanaponként nyolcvan) térkép készült, amelyek mindössze kettő óra emberi munkát igényelnek; ez főképp a szövegek igazításából és a végső ellenőrzésből áll.

Ugyan a térképek előállítása jóval egyszerűbb, azokat számos kritika érte pontatlanságuk miatt; mivel a felhasznált adatbázisok nem a tömeges adatgenerálás céljából készültek, az eltérő felbontások és dátumok problémákat okozhatnak. Az egykor terepmunka során felderített objektumok (például szélmalmok, parkok, közművezetékek vagy akár vasútvonalak) nem szerepelnek a közkincsként elérhető adatbázisokban, és a legújabb térképekről is gyakran hiányoznak. A feldolgozás során a sok szöveggel rendelkező térképrészleteken szereplő elemek elveszhetnek, mivel a szoftver tévesen rangsorolja azokat. Egyesek szerint az 1945 és 1992 között manuálisan készített térképek a maiaknál megbízhatóbbak.

Hidrológia

A Hidrológiai Műszergyár (Hydrologic Instrumentation Facility, HIF) négy részlegből áll: a raktárat fenntartó és az eszközök javítását végző terepszolgáltatási osztályból, a hidraulikai és vízminőségi kutatásokat végző vizsgálati osztályból, valamint az informatikai és igazgatási osztályokból.

Az HIF feladata az ország hidrológiai műszereinek értékesítése és bérbeadása, valamint javítása. Az adatgyűjtést a centralizált raktár és laboratóriumok segítik; berendezéseiket más szövetségi ügynökségek is használják. Felszereléseik között található vontatótartály, sugárhajtású tartály, csőáramlás-vizsgáló berendezés és billenőcsatorna is. A szervezet az általa biztosított eszközökhöz betanítást és műszaki támogatást is nyújt.

A mérnöki csoport feladata hatékonyabb, pontosabb és/vagy olcsóbb műszerek tervezése, melyeket a gyártókkal közösen alakítanak ki. A beszállítóknál nem elérhető műszerek tervezését a mérnöki csoport végzi, majd szerződéseket kötnek az HIF által kért berendezések gyártására. Néha maga az HIF nyújt be szabadalmakat annak reményében, hogy a gyártók azokat megvásárolják, és a tömeggyártással az eszközök olcsóbban elérhetők lesznek.

Kiadványok

Az intézet tevékenységét (kutatási eredmények, térképek, adatok és végső eredmények) folyóiratokban és saját kiadványaiban is közzéteszi.

Jegyzetek

  1. Monterey Aquarium’s McNutt new USGS director (angol nyelven). The Seattle Times, 2009. október 23. (Hozzáférés: 2022. november 4.)
  2. Who We Are (angol nyelven). United States Geological Survey. (Hozzáférés: 2022. november 4.)
  3. Establishment of the U.S. Geological Survey (angol nyelven). United States Geological Survey. (Hozzáférés: 2022. november 4.)
  4. Mission Areas (angol nyelven). United States Geological Survey. (Hozzáférés: 2022. november 4.)
  5. Unified Interior Regions (angol nyelven). United States Geological Survey. (Hozzáférés: 2022. november 4.)
  6. Unified Interior Regional Boundaries (angol nyelven). United States Department of the Interior. (Hozzáférés: 2022. november 4.)
  7. Earthquake Hazards Program (angol nyelven). United States Geological Survey. (Hozzáférés: 2022. november 4.)
  8. ANSS – Advanced National Seismic System (angol nyelven). United States Geological Survey. (Hozzáférés: 2022. november 4.)
  9. Edward H. Field et al: Long‐Term Time‐Dependent Probabilities for the Third Uniform California Earthquake Rupture Forecast (UCERF3). (angolul) Bulletin of the Seismological Society of America, CV. évf. 2A. sz. (2015) 511. o. doi
  10. National Volcano Early Warning System – monitoring volcanoes according to their threat (angol nyelven). United States Geological Survey. (Hozzáférés: 2022. november 4.)
  11. What We Do (angol nyelven). USGS St. Petersburg Coastal and Marine Science Center. . (Hozzáférés: 2022. november 4.)
  12. Geomagnetism (angol nyelven). United States Geological Survey. (Hozzáférés: 2022. november 4.)
  13. North American Environmental Atlas (angol nyelven). Commission for Environmental Cooperation. (Hozzáférés: 2022. november 4.)
  14. USGS WaterWatch (angol nyelven). United States Geological Survey. (Hozzáférés: 2022. november 4.)
  15. Water Resources Research Act Program (angol nyelven). United States Geological Survey. (Hozzáférés: 2022. november 4.)
  16. NIWR & USGS: A Model Partnership (angol nyelven). United States Geological Survey. (Hozzáférés: 2022. november 4.)
  17. Climate Adaptation Science Centers (angol nyelven). United States Geological Survey. (Hozzáférés: 2022. november 4.)
  18. Don E. Wilhelms: To a Rocky Moon: A Geologist's History of Lunar Exploration. (angolul) Phoenix: The Arizona Board of Regents. 1993. Hozzáférés: 2022. november 4.  
  19. SHRIMP-RG (angol nyelven). Stanford Egyetem. (Hozzáférés: 2022. november 4.)
  20. USGS Federal Priority Streamgages (FPS) (angol nyelven). United States Geological Survey. . (Hozzáférés: 2022. november 4.)
  21. National Water-Quality Assessment (NAWQA) Active (angol nyelven). United States Geological Survey. (Hozzáférés: 2022. november 4.)
  22. Water Resources – Data & Tools (angol nyelven). United States Geological Survey. (Hozzáférés: 2022. november 4.)
  23. NWHC Mission (angol nyelven). USGS National Wildlife Health Center. . (Hozzáférés: 2022. november 4.)
  24. Patuxent Wildlife Research Center (angol nyelven). USGS Patuxent Wildlife Research Center. (Hozzáférés: 2022. november 4.)
  25. L. Burks – M. Miller – R. Zadeh: Rapid estimate of ground shaking intensity by combining simple earthquake characteristics with tweets. (angolul) Tenth U.S. National Conference on Earthquake Engineering, (2014. január) doi Hozzáférés: 2022. november 4.
  26. Reza Zadeh: Using Twitter to measure earthquake impact in almost real time (angol nyelven). Twitter, 2014. május 2. (Hozzáférés: 2022. november 4.)
  27. a b USGS Topographic Maps (angol nyelven). United States Geological Survey. . (Hozzáférés: 2022. november 4.)
  28. USGS Maps Online Edition (angol nyelven). United States Geological Survey. . (Hozzáférés: 2022. november 4.)
  29. Larry Moore: The U.S. Geological Survey’s Revision Program for 7.5-minute Topographic Maps (angol nyelven). United States Geological Survey, 2000. december. . (Hozzáférés: 2022. november 4.)
  30. How are UTM coordinates measured on USGS topographic maps? (angol nyelven). United States Geological Survey. (Hozzáférés: 2022. november 4.)
  31. TopoView (angol nyelven). United States Geological Survey. (Hozzáférés: 2022. november 4.)
  32. Larry Moore: US Topo – A New National Map Series (angol nyelven). Directions Magazine, 2011. május 16. (Hozzáférés: 2022. november 4.)
  33. Hydrologic Instrumentation Facility (HIF) (angol nyelven). United States Geological Survey. (Hozzáférés: 2022. november 4.)
  34. About the HIF (angol nyelven). United States Geological Survey. (Hozzáférés: 2022. november 4.)
  35. USGS Series descriptions (angol nyelven). United States Geological Survey. (Hozzáférés: 2022. november 4.)
  36. USGS Publications Warehouse (angol nyelven). United States Geological Survey. (Hozzáférés: 2022. november 4.)

Fordítás

Irodalom

További információk