A Ulánbátor olyan téma, amely a történelem során vita és elmélkedés tárgya volt. Ez a téma kezdetétől napjainkig felkeltette a szakértők és a rajongók érdeklődését, számos területen váltott ki vitákat. Az évek során a Ulánbátor jelentős változásokon ment keresztül, mind felfogásában, mind társadalomra gyakorolt hatásában. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Ulánbátor-hez kapcsolódó különböző szempontokat, elemezve annak időbeli alakulását és mai relevanciáját. Ezen túlmenően megvizsgáljuk a témával kapcsolatban felmerült különböző nézőpontokat és megközelítéseket azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító jövőképet kínáljunk.
Ulánbátor (Улаанбаатар) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Mongólia | ||
Alapítás éve | 1639 Urga néven 1924-től Ulánbátor | ||
Irányítószám | 210 | ||
Körzethívószám | 11 | ||
Testvérvárosok | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1 396 288 fő (2015) | ||
Népsűrűség | 259 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 1350 m | ||
Terület | 4704,4 km² | ||
Időzóna | UTC+8 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 55′ 17″, k. h. 106° 54′ 20″47.921357°N 106.905515°EKoordináták: é. sz. 47° 55′ 17″, k. h. 106° 54′ 20″47.921357°N 106.905515°E | |||
Ulánbátor weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Ulánbátor témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Ulánbátor (mongolul Улаанбаатар, klasszikus mongol jelekkel: , Ulaɣan Baɣatur, ejtés ulaan baatur, jelentése ’vörös hős’) Mongólia fővárosa.
A város a Tola folyó (a Szelenga mellékfolyója) partján fekszik, mintegy 1300 m tengerszint feletti magasságban. A város mellett emelkedik a mongolok egykori szent hegye, a Bogd-úl, amely ma természetvédelmi terület.
Lakóinak száma 1968-ban 260 ezer, 1977-ben 345 ezer, 2005-ben – a vonzáskörzetekkel, Nalajh várossal együtt – 764 ezer fő volt. 2007-ben elérte az 1 milliót, a 2010-es évek végére pedig az 1,4 milliót is meghaladta.
A település a leghidegebb telű főváros a bolygón, éghajlata szélsőségesen kontinentális: a rövid nyár meleg, a tél hosszú és extrém fagyos tartósan mínusz harminc fok alatti hőmérséklettel, de nem ritka a mínusz negyven fok sem. Kevés az évi csapadék, zöme nyáron hull le, a levegő páratartalma rendkívül alacsony. A napsütéses órák száma viszont egész éven át magas a Budapesttel nagyjából egy szélességi fokon levő városban.
Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rekord max. hőmérséklet (°C) | −1,9 | 7,7 | 18,7 | 25,5 | 33,8 | 34,7 | 35,1 | 36,9 | 30,8 | 24,1 | 12,9 | −1,5 | 36,9 |
Átlagos max. hőmérséklet (°C) | −15,6 | −11,4 | −2,0 | 8,3 | 16,8 | 21,6 | 22,7 | 21,5 | 15,6 | 6,8 | −4,4 | −13,7 | 5,6 |
Átlaghőmérséklet (°C) | −24,6 | −20,6 | −9,8 | 0,3 | 8,9 | 14,6 | 16,6 | 14,7 | 7,3 | −1,1 | −13,2 | −21,9 | −2,3 |
Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −26,5 | −24,1 | −15,4 | −5,8 | 2,7 | 8,3 | 11,2 | 9,3 | 2,2 | −6,0 | −16,2 | −23,8 | −6,9 |
Rekord min. hőmérséklet (°C) | −44,2 | −40,6 | −35,1 | −26,1 | −14,6 | −6,4 | −3,0 | −5,6 | −18,0 | −25,3 | −36,0 | −41,6 | −44,2 |
Átl. csapadékmennyiség (mm) | 1 | 2 | 2 | 8 | 13 | 41 | 57 | 51 | 26 | 6 | 3 | 2 | 212 |
Havi napsütéses órák száma | 176 | 204 | 265 | 262 | 299 | 269 | 249 | 258 | 245 | 227 | 177 | 156 | 2787 |
Forrás: Hong Kong Onservatory |
Régi neve Da Hüré (Даа Хурээ) vagy Ih Hüré (Их Хурээ) („nagy kolostor”); 1911-től, az önálló Mongólia megalakulásától 1924-ig Nijszlel Hüré (Нийслэл Хурээ) („főváros-kolostor”). Külföldön az orosz Urga elnevezést vették át, ami a mongol örgö („jurtapalota”) szóból ered. Később kapta az Ulánbátor nevet, ami ’vörös hős’-t jelent.
1639-ben jött létre az első buddhista főpapi székhely egy lámakolostorban, amely – a nomád viszonyoknak megfelelően – egyik helyről a másikra vándorolt, és végül 1778–79-ben telepítették le a mai város helyén. A templomok és szerzeteslakások mellé előbb kínai kereskedők, kézművesek, majd orosz kereskedők települtek, és a 19. század közepére a kolostorváros nemcsak a lámaista egyház, hanem a Kína és Oroszország közötti teakereskedelem központja lett. A régi fővárosnak két központja volt: a nagyobbik a mai Szühebátor tér helyén állott kolostor körül, a kisebbik az ún. Gandan-dombra épült kolostor körül alakult ki; ezeket vették körbe a városi lakosság jurtái. Különálló negyedet alkottak a kínai kereskedők vályogházai. A 20. század elején a városban száznál több kisebb-nagyobb szentély, kolostor működött, közel 15 ezer szerzetessel. Amikor 1911-ben megdöntötték a mandzsu császárság hatalmát, az önállóvá lett ország uralkodója az addigi főpap (a Dzsepcundamba Kutuktu, azaz a Bogdo gegen) lett. Az ő idejében létesült Urgában többek között az első jelentősebb villamos erőmű, valamint az orosz-mongol nyomda, ahol az első mongóliai és mongol nyelvű újságokat nyomtatták. A város 1919-ben a kínaiak, majd a fehérgárdista Ungern báró hatalma alá került, végül 1921-ben a Vörös Hadsereg által támogatott mongol csapatok vették birtokukba. 1924-ben a Nagy Népi Hurál (parlament) első ülésén kikiáltották a népköztársaságot: a főváros ekkor kapta a mai Ulánbátor (’Vörös Hős’) nevet. A forradalom után itt kezdődött el az ország újkori élete. A város szovjet segítséggel épült, és az 1930-as években ugyancsak szovjet „segítséggel” szüntették meg buddhista jellegét, rombolták le szinte összes templomát, lámakolostorait.
A jelentősebb építkezések az 1940-es évek második felében kezdődtek, a fontosabb középületek ma is a sztálini korszak neobarokkos, neoklasszicista jellegzetességeit hordozzák. A régi városszerkezet gyökeresen megváltozott, korszerű út- és közműhálózat létesült, és szovjet mintára lakótelepeket (ún. mikrorajonokat) alakítottak ki. A belső kerületekből az 1970-es évekre eltűntek a jurták és vályogházak, de a kiépített körzeteket ma is jurtatelepek sokasága övezi.
A város központja a mongol forradalom vezéréről elnevezett Szühebátor tér, itt rendezték a kommunista állam központi ünnepségeit, és 1989-ben itt kezdődtek a kommunista rendszer elleni első megmozdulások is. A téren áll a Nagy Népi Hurál (parlament) palotája, melynek építését 1945-ben fejezték be (1961-ben átépítették), és az Állami Opera és Balettszínház épülete (1945–1949). Szühebátor és Csojbalszan szovjet mintára épített mauzóleumát 2005-ben eltávolították a térről, hogy helyet adjanak Dzsingisz kán készülő új emlékművének. A város sokáig legmagasabb épülete volt a Béke sugárúton épült, nyolcemeletes, 1969-ben megnyitott nagyáruház (Их дэлгүүр).
A főváros első nagyipari létesítménye az 1934-ben alapított Iparművek volt, körülötte alakult ki a gyárnegyed. Kiemelkedő iparágak többek között a fémfeldolgozó ipar, az élelmiszeripar, az építőanyag-gyártás; a legfontosabb létesítmények az NDK–magyar együttműködéssel épített húsipari kombinát, a bőr- és ruhagyár, a központi malom. A főváros vonzáskörzetéhez tartozó Nalajh ipari városban szénbánya, üveggyár működik, Szonginóban 1973 óta üzemel a jelentős magyar segítséggel létesített, korszerű oltóanyag- és takarmánygyár.
A városi tömegközlekedés autóbuszokon bonyolódik le; 1987 óta több új trolibuszvonal létesült.
A külföldi kapcsolatot az Oroszország és Kína között közlekedő, Ulánbátort is érintő vasútvonal, illetve az ország egyelőre egyetlen nemzetközi repülőtere, a Dzsingisz Kán nemzetközi repülőtér biztosítja. A megyeszékhelyekre rendszeres légi járatok közlekednek.
A várostól 30 km-re délre épülőben van egy új nemzetközi repülőtér, melynek alapkövét 2012 áprilisában tették le, de a munkálatok többszöri halasztást szenvedtek, így 2020-ban is függőben volt még.
Naushkin keresztül vasúti összeköttetés van a Transzszibériai vasútvonalhoz, valamint a kínai vasúthálózathoz Csiningen keresztül. Ulánbátor közúti összeköttetésben áll Mongólia legtöbb nagyobb városával. Mongóliában a legtöbb út burkolatlan és jelöletlen, a közúti közlekedés nehézkes és lassú a sok kátyú miatt. Még a városon belül sem minden út aszfaltozott, és sok aszfaltozott út rossz, elhanyagolt állapotban van.[1]
Ulánbátorban sok a használtan importált személygépkocsi Japánból és Koreából. Ezek egy része jobbkormányos és illegálisan került be az országba. A gyalogosok fegyelmezetlenek, sok a gyalogos baleset. Az ittas vezetés gyakori.
Évente kétszer, májusban és szeptemberben tartják meg az ulánbátori könyvvásárt a Szühebátor téren. Az esemény évente több mint 300 írót, több mint 120 könyvkiadót és szervezetet, valamint a város és más régiók olvasóit vonzza. Lehetőség van a szerzőkkel való eszmecserére és a könyvek dedikálására. A könyvfesztivált a városi kulturális osztály és az Oktatási Minisztérium szervezi.[2][3][4]
A fővárosban találhatók az ország legjelentősebb felsőoktatási és kulturális intézményei, köztük a Mongol Állami Egyetem és további négy főiskola, valamint a legnagyobb nyilvános könyvtár. Az Állami Opera és Balettszínház mellett a városnak több prózai színháza is van.
A Természetrajzi Múzeum állandó kiállításának nevezetessége a Góbi-sivatagban kiásott két hatalmas dinoszaurusz-csontváz. A hagyományos és az újkori mongol művészet alkotásai láthatók a 17. századi buddhista főpapról és szobrászról, Dzanabadzarról elnevezett Szépművészeti Múzeumban.
Kiemelkedő látványosság a nemzeti ünnep, a Nadam évente megrendezett rendezvénysorozata, a hagyományos birkózó-, íjász- és lovasversenyekkel.
Az állami operaszínház | A drámai színház | A Nemzeti Galéria |
A városközponthoz közeli, széntüzelést használó gyárak miatt a légszennyezés jelentős. A rengeteg, engedély nélkül létesített jurta és bódé szintén széntüzelést alkalmaz.
A város hivatalos honlapja[5] alapján: