Túrasízés
Ma a Túrasízés olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitát vált ki a társadalomban. A Túrasízés évek óta a különböző területeken dolgozó szakértők és tudósok tanulmányozásának, elemzésének és elmélkedésének tárgya. Relevanciáját számos tanulmány, konferencia és publikáció tükrözi, amelyek célja, hogy megértsék hatását és hatókörét különböző összefüggésekben. A Túrasízés olyan téma, amely határokon átível, és különböző korú, nemű, kultúrájú és nemzetiségű embereket ér el, gazdagító párbeszédet generálva, amely lehetővé teszi, hogy különböző nézőpontokból megértsük. Ebben a cikkben elmélyülünk a Túrasízés világában, feltárva annak eredetét, fejlődését és következményeit a mai társadalomban. Interjúk, elemzések és tanúságtételek révén hangot adunk azoknak, akikre hatással volt a Túrasízés, és elmélyülünk annak globális következményeiben.
A túrasízés/sítúrázás a pályán kívüli (off-piste) sízés egyik irányzata, mozgásban felfele-menet a sífutásra hasonlít, de a terep általában nem teljesen sík, hiszen a cél, jellemzően egy csúcs, vagy hegyoldal megmászása és megsíelése. A lesíelés semmiben nem különbözik az alpesisízéstől, csak a „pálya” itt nem egy leratrakolt tükörsima felület, hanem olyan, amilyennek a természet és az időjárás óhajtja.
Eszközök
A sízőt a léc talpára ragasztott szőrme jellegű (szintetikus, mohair, mix stb.) anyag (fóka) és a különleges kötés, valamint bakancs segíti a hegyen való feljutásban. A szőrme megakadályozza a léc visszacsúszását, a kötés pedig lehetővé teszi gyalogló funkció használatát, melyben a – túrasícipőnek köszönhetően kényelmesen – a sarok és a boka szabadon mozog. Az így keletkezett hosszú hótalp segítségével meredek emelkedők küzdhetőek le, jeges vagy mély, puha hóval borított területeken is közlekedhetünk. Fölérve a kötés sarka rögzíthető és a szőrme eltávolítható a lécről, mely lehetővé teszi a klasszikus alpesi technikával való lesiklást az érintetlen hóval fedett lejtőkön, távol a tömegtől és a síliftek zajától. E sport szépségét a kihíváson és az egész testet átmozgató gyakorlaton túlmenően a határtalan szabadság érzete adja. A talpra erősíthető eszköz neve „fóka”, ami korábban valódi fókaszőrből készült, de ma már, hála a műanyagipar vívmányainak szintetikus, vagy egyéb természet- és állatbarátabb anyagot használnak (mohair).
-
Chopok, Szlovákia -
Túrasízés, Dachstein gleccser, Ausztria -
-
Korabeli, tényleg fókaszőrből 1950 körülről -
Túrasíkötés -
Újabb fókaszőr -
Újabb fókaszőr -
Schneeberg, Ausztria 2009 -
Zirbitzkogel, Ausztria 2009
f%2B-kasz%2B%C4%B9r_ca._1950.jpg)
