Tyihvini temető
A Tyihvini temető témája nagy érdeklődést és vitát váltott ki a kortárs társadalomban. A kezdetektől napjainkig a Tyihvini temető alapvető szerepet játszott az élet különböző területein, befolyásolva a kultúrát, a gazdaságot, a politikát és az interperszonális kapcsolatokat. Az idők során a Tyihvini temető fejlődött, és alkalmazkodott a modern világ változásaihoz és kihívásaihoz, új lehetőségeket és kihívásokat teremtve az egyének és a közösségek számára. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Tyihvini temető jelentőségét és hatását mai világunkban, elemezve következményeit és lehetséges jövőbeli perspektíváit.
| Tyihvini temető (Тихвинское кладбище) | |
 | |
| Sétány a temetőben | |
| Közigazgatás | |
| Ország | Oroszország |
| Település | Szentpétervár |
| Cím | Лаврский проезд (Lavrszkij projezd) |
| Létrejötte | 1823 |
| Korábbi nevei | Új-Lazarev temető |
| Vallás | keresztény |
| Híres halottak | Milij Alekszejevics Balakirev (1837–1910), zeneszerző Modeszt Petrovics Muszorgszkij (1839–1881), zeneszerző |
| Tulajdonos | Alekszandr Nyevszkij-kolostor |
| Földrajzi adatok | |
| Elhelyezkedése | |
 Tyihvini temető
Pozíció Szentpétervár térképén
| |
 é. sz. 59° 55′ 22″, k. h. 30° 23′ 11″59.922778°N 30.386389°EKoordináták: é. sz. 59° 55′ 22″, k. h. 30° 23′ 11″59.922778°N 30.386389°E | |
| Tyihvini temető weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tyihvini temető témájú médiaállományokat. | |
A Tyihvini temető (oroszul: Тихвинское кладбище, magyaros átírással: Tyihvinszkoje kladbiscse) egy híres sírkert Oroszországban, Szentpétervárott, az Alekszandr Nyevszkij-kolostor területén, Oroszország egyik jelentős nemzeti emlékhelye. Itt nyugszanak sokan a legnagyobb orosz művészek közül.
Története
A 19. század elején a Alekszandr Nyevszkij-kolostor mellett fekvő Lazarev (Lazarevszkoje) temető kicsinek bizonyult, és bővítéséhez új földterületet jelöltek ki a Monasztirka folyó (a Néva mellékága) túlpartján. Az új temető 1823-ban nyílt meg Új-Lazarev (Novo-Lazarevszkij) néven. 1869-71 között a Polezsajev kereskedőcsalád adományából bizánci-orosz stílusú ortodox templomot emeltek a temető északi részén, melyet Isten Anyja tiszteletére szenteltek fel. Itt került elhelyezésre az úgynevezett tyihvini Isten Anyja ikon. A temetőt később ezért nevezték át.
1935-37 között a szovjet kormány utasítására komolyabb felújítást hajtottak végre, mely során kialakították itt a művészek emlékparkját. A rekonstrukció során számos síremléket eltávolítottak, melyeket nem tartottak elég jelentősnek és méltónak a kialakítandó emlékhelyhez. Ezek nagy része megsemmisült, köztük az orosz klasszicista szobrászat számos alkotása. A város, illetve az ország több temetőjéből hoztak át és temettek újra művészeket, néhány esetben megőrizve az eredeti sírkövet.
Itt nyugszanak
- Vaszilij Vasziljevics Andrejev (1861–1918), balalajka-virtuóz, zeneszerző
- Anton Sztyepanovics Arenszkij (1861–1906), zeneszerző, zongorista, karmester
- Varvara Nyikolajevna Aszenkova (1817–1841), színésznő
- Milij Alekszejevics Balakirev (1837–1910), zeneszerző
- Jevgenyij Abramovics Baratinszkij (1800–1844), költő
- Alekszandr Porfirjevics Borogyin (1833–1887), zeneszerző
- Dmitrij Sztyepanovics Bortnyanszkij (1751–1825), zeneszerző
- Pjotr Iljics Csajkovszkij (1840–1893), zeneszerző
- Alekszandr Szergejevics Dargomizsszkij (1813–1869), zeneszerző
- Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij (1821–1881), író
- Anna Grigorjevna Dosztojevszkaja (1846–1918), Fjodor Dosztojevszkij felesége
- Ilja Jakovlevics Gincburg (1859–1939), szobrász, tanár
- Mihail Ivanovics Glinka (1804–1857), zeneszerző
- Jurij Mihajlovics Jurjev (1872-1948), Sztálin-díjas színész, tanár
- Cezar Antonovics Kjui (1835–1918), zeneszerző, zenekritikus
- Vera Fjodorovna Komisszarzsevszkaja (1864–1910), színésznő
- Ivan Andrejevics Krilov (1769–1844), költő, meseíró, műfordító, egyetemi tanár, az Orosz Birodalmi Tudományos Akadémia tagja
- Szergej Vasziljevics Lebegyev (1874-1934), vegyész, akadémikus
- Jurij Fjodorovics Liszjanszkij (1773–1837), felfedező, admirális
- Modeszt Petrovics Muszorgszkij (1839–1881), zeneszerző
- Borisz Ivanovics Orlovszkij (1793–1837), szobrász
- Mariusz Ivanovics Petipa (1818-1910), balett-táncos, koreográfus, pedagógus
- Sztyepan Sztyepanovics Pimenov (1784–1833), szobrász
- Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov (1844–1908), zeneszerző
- Anton Grigorjevics Rubinstejn (1829-1894), zeneszerző, karmester
- Maria Agata Szymanowska (1789–1831), zongorista, zeneszerző
- Mihail Mihajlovics Szperanszkij gróf (1772–1839), államférfi, jogtudós
- Vlagyimir Vasziljevics Sztaszov (1824–1906), zenekritikus, művészettörténész, levéltáros, politikai aktivista
- Vaszilij Petrovics Sztaszov (1769–1848), építész, Vlagyimir és Dmitrij édesapja
- Dmitrij Vasziljevics Sztaszov (1828–1918), ügyvéd, aktivista, Vlagyimir Sztaszov testvére
- Fjodor Ignatyjevics Sztravinszkij (1813–1902), operaénekes (basszista), Igor Sztravinszkij édesapja
- Pjotr Andrejevics Vjazemszkij herceg (1792-1878), költő
- Pavel Petrovics Vjazemszkij herceg (1820-1888), diplomata, író, Pjotr Vjazemszkij herceg fia
- Anna Jakovlevna Petrova-Vorobjova (1817-1901), operaénekesnő (alt)
- Vaszilij Andrejevics Zsukovszkij (1783–1852), költő, műfordító, kritikus
Képgaléria
-
A tyihvini Isten Anyja ikon arany borítással -
A tyihvini Isten Anyja ikon borítás nélkül -
Milij Balakirev síremléke -
Pjotr Csajkovszkij sírja -
Alekszandr Dargomizsszkij síremléke -
Fjodor Dosztojevszkij sírja -
Mihail Glinka síremléke -
Cezar Kjui és felesége sírja -
Modeszt Muszorgszkij síremléke -
Nyikolaj Rimszkij-Korszakov sírja
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Тихвинское кладбище című orosz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
