Trónbeszéd
Ebben a cikkben a Trónbeszéd témával foglalkozunk, amely számos területen érdeklődés és vita tárgyát képezte. A Trónbeszéd felkeltette a szakértők és a nagyközönség figyelmét a mai társadalomban betöltött relevanciája és hatása miatt. A történelem során a Trónbeszéd alapvető szerepet játszott különböző aspektusokban, legyen szó többek között társadalmi, kulturális, technológiai, politikai, gazdasági téren. Ebben a cikkben a Trónbeszéd-hez kapcsolódó különféle dimenziókat és perspektívákat fogjuk feltárni, azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító képet adjunk erről a témáról.
A trónbeszéd egyes [1] alkotmányos monarchiában az uralkodó által a törvényhozás tagjaihoz – szokás szerint – az országgyűlés megnyitásakor és berekesztésekor intézett beszéd.
Magyarországon
A Magyar Királyságban az országgyűlés két háza együttesen jelent meg a király előtt. A megnyitó trónbeszéd a törvényhozás által végzendő munka tervezetét adja elő röviden, a berekesztéskor pedig visszapillant az országgyűlés tevékenységére. A trónbeszéd ezen felül az általános politikai helyzettel, az államot érdeklő egyéb fontos kérdésekkel, valamint a külpolitikai viszonyokkal is foglalkozott.
A trónbeszédre mindkét ház külön-külön küldhetett válaszfeliratot. [2]
Külföldön
Az Egyesült Királyságban
Bár a néhai uralkodó, II. Erzsébet, évente megjelent a parlamentben, hogy trónbeszédével megnyissa a brit törvényhozás ülésszakát, trónbeszédét[3] nem saját nevében, hanem a mindenkori kormány nevében mondta el. Ettől csak egészen kivételesen tért el, mint pl. 1995-ben, amikor a második világháború befejezésének 50. évfordulóján saját nevében beszélt.[4]
Hollandiában
Norvégiában
Források
- Révai Nagy Lexikona, 18. kötet: Tarján-Vár (1925) 496. old.
- Uj Lexikon 6. REB-ZSÜR (Budapest, 1936) 3744. old.
Jegyzetek
- ↑ nem valamennyi!
- ↑ Uj Lexikon 6. REB-ZSÜR (Budapest, 1936) 3744. old.
- ↑ angolul speech from the throne vagy throne speech
- ↑ https://ujszo.com/panorama/ii-erzsebet-otven-eve-a-tronon-0/