Tragikus nyitány
A mai világban a Tragikus nyitány olyan kérdés, amely nagy jelentőségűvé vált a társadalomban, és jelentős hatással van a mindennapi élet különböző aspektusaira. Megjelenése óta a Tragikus nyitány egyre nagyobb érdeklődést váltott ki, és heves vitákat váltott ki különböző területeken, és ma a vita kulcsfontosságú témájává vált. A Tragikus nyitány és a világra gyakorolt hatásának jobb megértése érdekében elengedhetetlen annak különböző dimenzióinak elemzése, és az e tekintetben létező többféle perspektíva feltárása. Ezért ebben a cikkben elmélyülünk a Tragikus nyitány világában, megvizsgálva annak eredetét, fejlődését és a mai társadalomra gyakorolt hatását.
| Tragikus nyitány (Tragische Ouvertüre) | |
| koncertnyitány | |
| Zeneszerző | Johannes Brahms |
| Opusszám | op. 81. |
| Keletkezés | 1880 |
| Ősbemutató | 1880. december 26., Bécs |
| Hangnem | d-moll |
| Hangszerelés | piccolo, két fuvola, két oboa, két klarinét, két fagott, négy kürt, két trombita, három harsona, tuba, üstdob, vonósok |
| Időtartam | ~13,5 perc |
| Tételek | 1 |
A Tragikus nyitány Johannes Brahms op. 81-es szimfonikus műve. 1880 nyarán írta, és a bemutatója még az év végén megtörtént.
A mű születése
Brahms összesen két zenekari nyitányt írt, gyakorlatilag egy időben. A Tragikus nyitányt és az Akadémiai ünnepi nyitányt is 1880 nyarán Bécsben komponálta. A vidám diáknótákat és a Gaudeamust feldolgozó Akadémiai ünnepi nyitány mellett egyszerűen szükségét érezte, hogy egy sötétebb hangvételű művet is írjon. „Az egyik sír, a másik nevet” – írta a két kompozíciót jellemezve. Max Kalbeck, Brahms életrajzírója szerint a nyitány valójában egy tervezett Faust kísérőzenéhez készült, ami a Burgtheater számára készült volna.
A mű bemutatója megelőzte az Akadémiai ünnepi nyitányét: 1880 decemberében volt Bécsben, a Bécsi Filharmonikusokat Richter János vezényelte.
A komponista a bemutató után, 1881-ben, Bad Ischlben átdolgozta művét.
A zene
A nyitány hangvétele komornak mondható, amit már a kezdet két súlyos ütése előre jelez. A mű a komponista általános kedélyvilágát jellemzi, amely stílusjegyek itt is és gyakorlatilag egész életművében megfigyelhetők: a tömör hangszerelés, a mélyvonósok kiemelt szerepe, a határozott komplementer ritmika és a visszafogott romantikus hangvétel. Szakértők egy része Brahms kompozíciójában bizonyos formai hasonlóságokat fedezett fel Ludwig van Beethoven Coriolan nyitányával.
Hangszerelés
A szimfónia előadói apparátusa: piccolo, két fuvola, két oboa, két klarinét, két fagott, négy kürt, két trombita, három harsona, tuba, üstdob és a vonós hangszerek.
Előadása – tempóválasztástól függően – mintegy 13 és fél percet vesz igénybe.
Hallgassuk meg!
Brahms: Tragikus nyitány
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Tragic Overture című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
- Pándi Marianne: Hangversenykalauz I. – Zenekari művek. Zeneműkiadó, Budapest, 1972. 151. o.
- fidelio – Tragikus nyitány, Op. 81
- Timothy L. Jackson: Bruckner and tragic reversed sonata form in Timothy L. Jackson and Paul Hawkshaw ed. Bruckner Studies. Cambridge, University Press, 1997, 172–178. o. ISBN 052157014X
