Topográfia
Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogy a Topográfia milyen jelentős hatást gyakorolt a modern társadalom különböző aspektusaira. A kulturális területen gyakorolt hatásától a tudományos téren való jelentőségéig a Topográfia kitörölhetetlen nyomot hagyott az emberiség történetében. Az évtizedek során a Topográfia tanulmányozás és vita tárgya volt, ellentmondó véleményeket ébresztett, és fontos változásokat idézett elő abban, ahogyan a minket körülvevő világot észleljük. Ez a cikk a különböző nézőpontok és releváns események részletes elemzésén keresztül kíván megvilágítani a Topográfia jelentőségét és a jelenkori társadalomra gyakorolt hatásait.
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A topográfia a földfelszín elemeinek, tereptárgyainak – közvetlen, helyszíni felkeresésen alapuló – leírásával, helyzeti információinak összegyűjtésével, térképi rögzítésével foglalkozó tudományág a térképészet, a földméréstan, a földrajztudomány és más tudományok határfelületén. Az elnevezés a görög toposz (hely) és grafein (rajz) szavakból ered. A topográfiának jellemző vonása a domborzat részletes, szabatos bemutatása, valamennyi terepelem összefüggő, komplex ábrázolása, ezek révén a terepi tájékozódás elősegítése. Adatai a műszeres felmérésre, a domborzattan, a morfológia, a tájrajz, a távérzékelés eredményeire támaszkodnak.
A topográfiai térkép síkrajzot és domborzatot egyaránt tartalmazó, egyes tereptárgyakat alaprajzban, másokat meghatározott méretű és alakú egyezményes jellel összevontan feltüntető, névrajzzal magyarázott, alapvetően tájékozódást szolgáló közepes (1:5000-1:1 000 000) méretarányú térkép.
