Terrakotta
Mai cikkünkben a Terrakotta lenyűgöző világába fogunk beleásni. Az eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig a Terrakotta minden vonatkozását megvizsgáljuk. Elmélyedünk történetében, elemezzük főbb jellemzőit, és megvizsgáljuk mai jelentőségét. A Terrakotta évtizedek óta érdeklődés és vita tárgya, itt az ideje, hogy elmélyedjünk jelentésében és jelentőségében. Készüljön fel egy lenyűgöző utazásra a Terrakotta-en keresztül, és fedezze fel mindazt, amit ez a téma kínál!
A terrakotta (az olasz terracotta, a. m. 'főtt föld' kifejezésből) tisztítás után megformázott és kiégetett agyag, az ókori művészet egyik legfontosabb alapanyaga, átvitt értelemben az égetett agyagszobrok neve.
A terrakotta alkalmazási területei
- Épületdíszítés, párkány- és oromdíszek
- Nagyszobrászatban leginkább az ókori kultúrák használták, a mezopotámiaiak, a kínaiak, az egyiptomiak, a görögök, az etruszkok, a rómaiak. A görögöknél szerepe kezdett háttérbe szorulni, de például az etruszkoknál márvány és bronz hiányában fontos alapanyag maradt.
- A kerámiaművészetben, a kisplasztikában mind a mai napig fontos alapanyagként szerepel, olcsó, könnyen sokszorosítható.
A világ múzeumai mind rendelkeznek terrakottagyűjteményekkel, a népi művészet kerámiái, kisplasztikái is leggyakrabban agyagból készültek. A budapesti Szépművészeti Múzeum terrakottagyűjteményének egyik legértékesebb része a Paul Arndt müncheni régésztől vásárolt terrakotta kisplasztikák. Jelenleg a Kínában, 1978-ban felfedezett agyaghadsereg a világ legnagyobb terrakottagyűjteménye.
Kapcsolódó szócikkek
Források
- Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
- Művészeti kislexikon. Szerk. Végh János. Corvina, Budapest, 2006. Terrakotta címszó, 218. o.ISBN 963-13-5534-9
