Tar-kő (Bükk-vidék)

Mai cikkünkben a Tar-kő (Bükk-vidék) lenyűgöző világát fedezzük fel. A kezdetektől a mai hatásig ez a téma emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. A történelmi vonatkozásoktól a mindennapi életben való relevanciáig terjedő hatókörével a Tar-kő (Bükk-vidék) olyan érdekességgé vált, amely felkelti a kíváncsiságot és csodálatot a tanulmányozásába merülőkben. Ebben a cikkben elmélyülünk annak számos aspektusában, és olyan meglepő részleteket fedezünk fel, amelyek segítenek jobban megérteni fontosságát és időbeli alakulását. Tehát készülj fel egy izgalmas utazásra a Tar-kő (Bükk-vidék)-en keresztül, és tanulj meg mindent, amit ez a téma kínál.

Ez a szócikk bükk-vidéki hegycsúcsról szól. Hasonló címmel lásd még: Tar-kő (egyértelműsítő lap).
Tar-kő
Magasság949 m
OrszágMagyarország
HegységBükk-vidék
Elhelyezkedése
Tar-kő (Magyarország)
Tar-kő
Tar-kő
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 03′ 26″, k. h. 20° 27′ 40″48.057100°N 20.461160°EKoordináták: é. sz. 48° 03′ 26″, k. h. 20° 27′ 40″48.057100°N 20.461160°E
Tar-kő (Heves vármegye)
Tar-kő
Tar-kő
Pozíció Heves vármegye térképén
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Tar-kő témájú médiaállományokat.

A Tar-kő a Bükk-vidék nyolcadik legmagasabb hegye, 949 méteres tengerszint feletti magasságával.[1] Ezzel a magasságával Magyarország 12. legmagasabb hegyének számít.

A Bükk-fennsík déli oldalán helyezkedik el, annak gyakorlatilag határa. A környezetéből nemigen emelkedik ki, mivel a környéken is sok 900 méternél magasabb hegy található, valamint a fennsík eleve magas térszíne miatt sem tűnik fel az abszolút magassága. A tetejéről remek panoráma nyílik, főleg déli irányba, az Alföld felé.

Kialakulása

A Tar-kő sziklafalában a triász időszaki világosszürke Bükkfennsíki Mészkő Formáció meredek dőlésű vastagpados rétegei lépcsőket alkotnak, melyek együtteséből alakult ki az Őr-kőtől a Három-kőig tartó „Kövek vonulatának” nagy sziklahomloka. A kőzet kifejlődése zátonylejtő - háttérlagúna határra utal. A Nagy-fennsík déli pereme a közvélekedés szerint törésvonal, ennek azonban ellentmond annak fűrészfog jellege, valamint a déli előtérben a fennsík rétegsorának folytatása. A sziklafalsor inkább - földtani preformáció során - eróziós úton jött létre. A Nagy-fennsík déli részét alkoto antiklinális (redőboltozat) tengelyzónája a peremet alkotó sziklasorban van, ettől délre fordul át szinklinálisba (redőteknőbe). A Tar-kő aljában megjelenik a jura Lökvölgyi Formáció palája (szinklinális tengelyzóna), majd tovább délre, a Toldi-Bükk - Kuklya-hegyese - Malom-hegy vonulatban ismét kibukkan a triász mészkő (a következő antiklinális). A földrajzi értelemben vett Déli-Bükk lenyesődése idáig terjedt, az antiklinális alátámasztás nélkül maradt déli szárnya leomlott.

A „Kövek vonulatának” élőhelyeit sziklai erdőtípusok, fajgazdag erdőszegélyek, sziklai cserjések, sziklagyepek, és nyílt sziklafelszínek, görgetegek alkotják. A Tar-kő élőhelyegyüttese kiemelten értékes élővilágnak biztosít életteret.

Élővilága

Növények

Állatok

Barlangjai

Jegyzetek

  1. ↑ Egyes mérések szerint 950 méter magas.