Tapolcai-barlangrendszer
A mai világban a Tapolcai-barlangrendszer olyan téma, amely nagy jelentőségűvé vált, és felkeltette a társadalom különböző szektorainak figyelmét. Megjelenése óta a Tapolcai-barlangrendszer előtte és utána is megjelöli azt a módot, ahogyan kölcsönhatásba lépünk, élünk és érzékeljük a körülöttünk lévő világot. Az idő múlásával a Tapolcai-barlangrendszer vita és vita tárgyává vált különböző területeken, ellentmondásos véleményeket generálva, és olyan cselekvéseket vált ki, amelyek hatással voltak az emberek életére. Ezért kulcsfontosságú elemezni és mélyrehatóan megérteni, hogy a Tapolcai-barlangrendszer milyen hatással volt életünkre, valamint a társadalom egészének fejlődésére. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Tapolcai-barlangrendszer néhány aspektusát és a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatását, hogy szélesebb és átfogóbb képet adjunk erről a létfontosságú témáról.
| Tapolcai-barlangrendszer | |
 | |
| A Tapolcai-tavasbarlang fogadóépülete | |
| Hossz | 14 930 m |
| Mélység | 34 m |
| Magasság | 0 m |
| Függőleges kiterjedés | 34 m |
| Tengerszint feletti magasság | 132 m |
| Ország |  Magyarország |
| Település | Tapolca |
| Földrajzi táj | Tapolcai-medence |
| Típus | keveredési korróziós |
| Barlangkataszteri szám | 4450-1 |
A Tapolcai-barlangrendszer Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik. A barlangrendszer három barlang, a Tapolcai-tavasbarlang, a Kórház-barlang és a Berger Károly-barlang összekötésével jött létre. A Tapolcai-medence leghosszabb és az ország negyedik leghosszabb barlangja.
Leírás
Az idegenforgalom számára nem megnyitott és gyógyászati célra nem hasznosított szakaszok a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével látogathatók és csak elektromos lámpával, kutatócsoporttal és tiszta ruhában tekinthetők meg.
Hazánk negyedik leghosszabb barlangja a Pál-völgyi-barlangrendszer, a Baradla–Domica-barlangrendszer és az Ariadne-barlangrendszer után.
Tapolcai-tavasbarlang
A barlangot 1903-ban egy kút ásása közben fedezte fel Biró Gyula kútásó és Németh Ferenc kőműves mester, Tóth Pál pékmester telkén. 1912-ben már villanyvilágítást is kapott (ez Magyarország első villanyvilágításos barlangja). A környékbeli bauxit bányászat hatására 1982 és 1998 között nem volt víz a barlangban.
Irodalom
- Fazekas Sándor: A vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2013. július 11. (119. sz.) 64209. old.
- Fazekas Sándor: A földművelésügyi miniszter 66/2015. (X. 26.) FM rendelete. Magyar Közlöny, 2015. október 26. (158. sz.) 20920. old.
- Nagy István: Az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről és hasznosításáról. Magyar Közlöny, 2021. április 9. (61. sz.) 2341., 2345. old.
- Olajos Károly: A Magyar Technikai és Tömegsportklubok Szövetsége Veszprém Megyei Búvárklubjának kutatómunkája a 2013-as évben. Kézirat. Veszprém, 2014. február 12. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Olajos Károly: A Magyar Technikai és Tömegsportklubok Szövetsége Veszprém Megyei Búvárklub 2014. évi kutatási jelentése. Kézirat. Veszprém, 2015. január 28. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Persányi Miklós: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 8/2006. (K. V. Ért. 3.) KvVM utasítása a megkülönböztetett védelmet igénylő barlangok körének megállapításáról. Környezetvédelmi és Vízügyi Értesítő, 2006. március 31. (3. évf. 3. sz.) 737. old.
- Persányi Miklós: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2007. január 22. (6. sz.) 213., 215. old.
- Szabó Zoltán: Plózer István Vízalatti Barlangkutató Csoport. Kézirat. Budapest, 2012. december 17. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Szabó Zoltán: Plózer István Vízalatti Barlangkutató Csoport. Kézirat. Budapest, 2014. február 13. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Szabó Zoltán: Jelentés a Plózer István Víz Alatti Barlangkutató Csoport 2012. évi kutatásairól. Kézirat. Budapest, 2013. február 13. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Szabó Zoltán: Plózer István Vízalatti Barlangkutató Csoport kutatási jelentés. Tapolca. Kézirat. Budapest, 2015. február 13. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Szilágyi Zsolt: Kutatási jelentés. Kézirat. Budapest, 2017. február 15. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Szilágyi Zsolt: Kutatási jelentés. Kézirat. Budapest, 2018. február 15. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Szilaj Rezső: Tapolcai Plecotus Barlangkutató Csoport. Kézirat. Tapolca, 2012. december 18. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Szilaj Rezső: Kutatási jelentés 2013. Tapolcai-barlangrendszer. Kézirat. Tapolca, 2014. február 11. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Szilaj Rezső: Kutatási jelentés 2014. Tapolcai-barlangrendszer. Kézirat. Tapolca, 2015. február. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Szilaj Rezső: Kutatási jelentés 2015. Tapolcai-barlangrendszer. Kézirat. Tapolca, 2016. február 9. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Szilaj Rezső: Kutatási jelentés 2016. Tapolcai-barlangrendszer. Kézirat. Tapolca, 2017. február 13. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Szilaj Rezső: Kutatási jelentés 2017. Tapolcai-barlangrendszer. Kézirat. Tapolca, 2018. február 13. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
