A mai világban a Tantó tagadhatatlan jelentőségűvé vált. Akár a társadalomra, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása miatt, akár a tudományos életben betöltött jelentősége miatt, a Tantó az emberek széles spektrumát érintő téma lett. A Tantó eredetétől a mai fejlődésig nyomot hagyott az emberi tudás különböző területein. Ebben a cikkben a Tantó-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, elemezve annak jelentőségét és a modern társadalomban gyakorolt következményeit. Multidiszciplináris megközelítést alkalmazva megvizsgáljuk, hogy a Tantó hogyan alakította és alakítja tovább azt a világot, amelyben élünk.
A tantó ( „rövid kard”[1][2] általában egy enyhén ívelt, egyélű japán kés, aminek a penge hossza kevesebb, mint 1 shaku (30,3 cm). A fegyver készítése, és kovácsolása hasonló a japán hosszú kardok[3] (pl: katana) elkészítési módjához.
A tantó szűkebb értelemben egy kés keresztvassal (Tsuba), persze a különböző fajtákból találunk markolat nélkülit is. A japán harcművészetekben igazi tantó helyett egy fából készült másolattal gyakoroltak, ami a tantó bó elnevezést kapta.
Ez a tantóforma egy kisebb markolattal rendelkezik, alig nagyobb a fogantyú átmérőjénél. Ezt a variációt a háború idején viselték a katanához hasonló tacsi karddal, általában a csípő bal oldalán hordták és a közelharcban használták. A Joroi-dosi egy jóval hosszabb pengével rendelkezik, főként az ellenség megsebzésére, összevágására használták, és az elesett páncélos ellenfelek lefejezésekor alkalmazták.
Egy olyan tantófajta, amin nincs markolat. A fogantyú könnyedén becsúszhat a hüvelybe (Saja).
A kaiken[4](angolul) egy kés 8-16 cm-es pengével. Elsődlegesen önvédelmi célokra használták, de a nők az öngyilkosságot (szeppuku) is ezzel hajtották végre.
Más néven „kis kés” a mindennapokban általános célokra használt tantó.
Az ívelt penge már csak az ellenségek lefejezésére szolgált.
Habár a ken a kard egyik kifejezése, ez egy kétélű tantóvariáció.
A nyugati zsebkések, és harci kések is a tantó kések mintájára készültek, azzal a különbséggel, hogy a tantó pengéje ívelt. Ezért ezeket a népszerű (nyugati) késforma fajták nem sorolhatóak a hagyományos japán pengeformákhoz.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Tantō című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Tantō című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.