Tankötelezettség Magyarországon

A tankötelezettség Magyarországon a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben foglalt kötelezettség a gyermek oktatásban való részvételére bizonyos életkorig.

Története

Magyarországon legkorábban az Eötvös József-féle 1868. évi XXXVIII. törvénycikk (a népiskolai közoktatás tárgyában) vezette be az általános tankötelezettséget, bár kötelezettséget a Mária Terézia-féle Ratio Educationis (1777) is kívánatosnak tart, azonban a szülőkre bízza, ha a gyermekeket inkább mezőgazdasági vagy házimunkára fogják az iskola helyett, főleg nyáron.

A rendszerváltás után

A tankötelezettség szabályait a közoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXIX. törvény állapította meg. Az eredeti szöveg szerint „A Magyar Köztársaságban - az e törvényben meghatározottak szerint - minden gyermek tanköteles.”

A 2011-től hatályos szabályozás szerint: "A gyermek, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, legkorábban abban a naptári évben, amelyben a hatodik, legkésőbb amelyben a nyolcadik életévét betölti, tankötelessé válik. A gyermek, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget elérte, abban a naptári évben, amelyben a hatodik életévét május 31. napjáig betölti, megkezdi a tankötelezettség teljesítését. A szülő kérelmére a gyermek megkezdheti a tankötelezettség teljesítését akkor is, ha a hatodik életévét december 31. napjáig tölti be. A tankötelezettség kezdete annál a gyermeknél eshet a nyolcadik életévre, aki augusztus 31. utáni időpontban született. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik".


A hatályos szabályozás

A hatályos szabályozás a 2011. évi CXC. törvény (Módosítva 2016-ban).

A legfontosabb hatályos rendelkezések a tankötelezettség szempontjából:

Jegyzetek

  1. 1993. évi LXXIX. törvény 6. § (1) bek.
  2. 1993. évi LXXIX. törvény 6. § (2) bek.
  3. rövidítése: Nkt.
  4. Nkt. 45. § (3) bek.
  5. Nkt.97. § (1) bek.

Források

Kapcsolódó szócikkek