Tajpej

Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.

Nem tévesztendő össze a következővel: Hszinpej (Újtajpej).

Tajpej (Taipei 臺北)
Zászló Címer
Pinjin: Táiběi Becenév: Az azáleák városa
Közigazgatás
Ország	Kínai Köztársaság
Régió	Észak-Tajvan
Rang	tartományi szintű város
Városközpont	Hszinji kerület (Xinyi kerület)
Kerületek	12
Alapítás éve	1709
Polgármester	Chiang Wan-an (2022. december 25. – )
Irányítószám	100 – 116
Körzethívószám	2
Népesség
Teljes népesség	2 603 150 fő (2020)[1]
Népsűrűség	9 577,46 fő/km²
Agglomeráció népessége	6 776 264[2] fő
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	10 m
Terület
Összesen	271,7997 km²
Víz	2,7 km²
Időzóna	UTC+8
Elhelyezkedése
é. sz. 25° 02′ 15″, k. h. 121° 33′ 45″25.0375, 121.562525.037500°N 121.562500°EKoordináták: é. sz. 25° 02′ 15″, k. h. 121° 33′ 45″25.0375, 121.562525.037500°N 121.562500°E
Tajpej weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tajpej témájú médiaállományokat.

Tajpej (hagyományos kínai írással 臺北, pinjin: Táiběi, IPA tʰǎipèi) a Kínai Köztársaság de facto fővárosa Tajvanon. A Kínai Köztársaság politikai, kereskedelmi, tömegkommunikációs, oktatási és pop-kulturális központja, 2022-ben ún. alfa– világvárosnak tartották.^[3] Népessége 2024. márciusban 2 509 740 fő volt.^[4] Tajpej, Hszinpej (Xinbei) és Csilung városa együtt alkotják a Tajpej–Csilung nagyvárosi körzetet (Tajpej-Csilung Tuhujcsü (Táiběi-Jīlóng Dūhùiqū)), melynek együttes népessége 6 776 264 fő.^[2]

Tajpejben található a Nemzeti Palotamúzeum és a Tajvani Nemzeti Egyetem, a város legmagasabb épülete a Taipei 101 felhőkarcoló. A várost két repülőtér szolgálja ki, a Tajpej Szungsan repülőtér és a távolabb fekvő Taojüan nemzetközi repülőtér.

Tajpejt a 18. század elején alapították, a 19 századra fontos kereskedelmi csomópont lett, 1886-ban a kínai Csing-dinasztia (Qing-dinasztia) Tajvan tartomány székhelyévé tette.^[5] Amikor a japánok 1895-ben a birodalomhoz csatolták Tajvan szigetét, Tajpej megtartotta székhelyi státusát. 1945-ben a város a Kínai Köztársaság fennhatósága alá került, a kínai polgárháborút követően a Kuomintang ide vonult vissza, majd 1949-ben a Kínai Köztársaság ideiglenes fővárosává tette Tajpejt.

A város nevének hivatalos latin betűs átírása Taipei, mely a kínai írásjegyek Wade-Giles-átírásából (T'ai-pei) ered.^[6] 2009 óta Tajpejben a hanjü pinjin-átírás a hivatalos, az utcaneveket is így írják át. Pinjin átírásban a város latin betűs neve Táiběi lenne,^[7][8] a város vezetősége azonban úgy döntött, megtartják a már megszokott és nemzetközivé vált Taipei változatot. A város nevének hivatalos magyar átírása Tajpej, a Földrajzinév-bizottság döntése alapján.^[9]

A Tajpeji-medenceként ismert vidék a 18. századig a ketagalan népcsoport otthona volt, kínai hanok csak 1709-ben kezdtek itt letelepedni, majd a 19. század végére a hely a Tajvan északi részén élő hanok központjává vált. Ezen a területen több kisebb település is feküdt, közülük ekkorra nőtt meg a jelentősége a külföldiekkel történő kereskedelemre kijelölt Tamsui kikötőjének is, a gazdasági fellendülés elsősorban a kikötőnek és a tea kivitelének volt köszönhető. 1875-ben Chengnei (a belső város) néven egyesült két virágzó település, Bangkah és Twatutia. A tartományi határmódosítással területileg megnövekedett Tajpeji prefektúra székhelyévé vált, itt emelték a kormányzati épületeket.

A szomszédos Tajpej csak egy vidéki, ideiglenes megyeszékhely volt, de 1894-ben hivatalosan is Tajvan fővárosává tették.

• Az első kínai-japán háború eredményeként a Kínai Császárság átengedte a szigetet a Japán Birodalomnak 1895-ben. A sziget kínai hivatalnokai erre válaszul kihirdetik a Tajvani Köztársaság megalakulását, amit a sziget japán katonai megszállása követ. A japán gyarmati kormányzat Tajpejben rendezkedett be, japán neve pedig Taihoku lett.
• A japán uralom alatt, 1920-ban csatolták hozzá Bangka, Dadaocheng és Chengnei városát több, kisebb településsel együtt, majd 1938-ban a keletre fekvő Matsuyama-t.
• Miután a japánok vesztesen kerültek ki a második világháborúból, a sziget visszakerült Kínához, Tajvant a kínai nacionalisták, a Kuomintang csapatai szállták meg.
• 1949. december 7-én Csang Kaj-sek Tajpejt tette meg a Kínai Köztársaság ideiglenes fővárosává, miután a kommunisták kiszorították csapatait a szárazföldi Kínából.
• (A Kínai Népköztársaság a mai napig úgy tekint Tajpejre mint Tajvan nevű tartományának megyeszékhelyére)
• 1968-ban csatolták hozzá Shilin, Beitou, Neihu, Nangang, Jingmei és Muzha településeket.
• 1990-ben alakult ki jelenlegi, 12 kerületből álló szerkezete.

A város Tajvan szigetének északi részén elterülő Tajpeji-medencében fekszik.^[10] Délről a Hszintien (Xindian) folyó, nyugatról a Tansuj (Danshui) folyó határolja.^[11] Az északi negyedek (Silin (Shilin) és Pejtou (Beitou)) a Csilung (Keelung) folyótól északra fekszenek és a Jangmingsan (Yangmingshan) Nemzeti Parkkal határosak. A tajpeji-medencét hegyek veszik körül, a legmagasabbak a várostól északkeletre elterülő Tatun (Datun)-hegy és a Csisin (Qixin)-hegy; mindkettő 1000 méternél magasabb.^[11] Utóbbi a Tatun (Datun) vulkáni hegyvonulat legmagasabb hegye, itt a vulkáni tevékenység testközelből is megfigyelhető a hőforrásoknak és az úgynevezett fumaroláknak köszönhetően.^[12]

Tajpej nedves szubtrópusi éghajlata meleg és párás, egész évben jelentős csapadékkal. Gyakoriak a tájfunok, a telek enyhék és rövidek, a nyarak hosszúak és forróak.^[13]

Tajpej városának tizenkét kerülete (區 csü (qu)) van.^[15] Ezeket tovább osztják falvakra (里 li (lǐ)), melyek további alegységekből, úgynevezett linekből (鄰) állnak.

	Kerület (區)				Népesség (2009)	Terület (km²)	Ir.sz.
	Pinjin	Magyaros	漢字	Wade-Giles
	■ Běitóu	Pejtou	北投區	Pei-t'ou	249 319	56,8216	112
	■ Shìlín	Silin	士林區	Shih-lin	285 459	62,3682	111
	■ Dàtóng	Tatung	大同區	Ta-t'ung	124 466	5,6815	103
	■ Zhōngshān	Csungsan	中山區	Chung-shan	218 551	13,6821	104
	■ Sōngshān	Szungsan	松山區	Sung-shan	209 903	9,2878	105
	■ Nèihú	Nejhu	內湖區	Nei-hu	267 120	31,5787	114
	■ Wànhuá	Vanhua	萬華區	Wan-hua	190 050	8,8522	108
	■ Zhōngzhèng	Csungcseng	中正區	Chung-cheng	159 464	7,6071	100
	■ Dà'ān	Ta'an	大安區	Ta-an	313 371	11,3614	106
	■ Xìnyì	Hszinji	信義區	Hsin-yi	227 232	11,2077	110
	■ Nángǎng	Nankang	南港區	Nan-kang	113 462	21,8424	115
	■ Wénshān	Vensan	文山區	Wen-shan	261 523	31,5090	116

A városban működő fontosabb iparágak közé tartozik az elektromos és elektronikus felszerelések gyártása, a textilipar, a fémipar, a hajóépítés és a motorkerékpár-gyártás.

Tajvan fővárosaként Tajpej az ország ipari, pénzügyi központja és a gyors gazdasági fejlődés egyik motorja, miközben mára a világ egyik legjelentősebb high-tech technológiai központjává vált. Az úgynevezett délkelet-ázsiai Kis Tigrisek közé tartozó ország felvirágzása a városból indult az 1960-as években, a nagy számú külföldi befektetőknek köszönhetően. Tajpej pénzügyi erejét jelzi, hogy a világ egyik legnagyobb tőzsdéje működik a városban, melynek forgalma 1999-ben 500 milliárd amerikai dollár volt.

• A gazdasági fejlődés egyik jelképét, a Taipei World Trade Centert 1985-ben nyitották meg.
• A város modern pénzügyi központja a Xinyi negyedben található, irodaházakkal, szállodákkal, konferenciaközpontokkal
• Ma a világ több mint 100 vezető tajvani és multinacionális cégének helyi vagy regionális központja a városban található.

• A nemzetközi repülőjáratokat a Taoyuan International Airport fogadja, míg a város középső részén fekvő Songshan Airport jórészt a belföldi járatokat.
• Tajpej tömegközlekedésének gerince a Metro Taipei (más néven Mass Rapid Transit, MRT). A nagyrészt föld alatt futó hálózat kétfajta vonalból áll: hagyományos metróvonalakból és - szintén a jórészt a föld alatt futó - villamosvonalakból.
• A városi gyorsmetró (Taipei Rapid Transit System, TRTS) a valaha megépített egyik legdrágább tömegközlekedési konstrukció, melynek csak a kezdeti szakasza 18 milliárd amerikai dollárba került. Ezért cserébe a metropolisz egyik végéből a másikba történő utazás korábbi több mint három órás időtartama hatvan perc alá csökkent. Segítségével csökkent a zsúfoltság is, a megállók hatására egész városrészek születtek újjá és a turisták felfedezték az olyan, Tajpej szélein fekvő városokat is, mint például Danshui. A hálózat 2007-re már 7 vonalból állt, ami összesen 77 km-nyi alagutat és 69 állomást jelent, napi 1 099 468 utassal.
• A Tajvani Főpályaudvarnál (Taipei Main Station) fut össze a városi buszközlekedés, a metró, a tajvani vasút és a Tajvani nagysebességű vasút, ezzel a város egyik meghatározó tömegközlekedési csomópontja.
• A Tajvani nagysebességű vasút 2007-ben indult útjára, az expresszvonal végigfut az egész országon, 60%-kal csökkentve a menetidőt a hagyományos vonatokhoz képest.
• A városi buszhálózat Tajpej azon részeit fedi le, melyeket a földalatti nem érint. Egyes buszokon felszálláskor, másokon leszálláskor kell fizetni. A helyi bérletet, mely érvényes a buszokra és a földalattira is, ellenőrzésre elő sem kell venni, elég áthaladni velük az állomások kapuin, vagy a buszok ellenőrző szenzorai előtt.
• A városi rendszer része a 2007. július 4-én átadott Maokong Gondola, a panorámás kabinokból álló felvonó a Tajpeji Állatkertet köti össze a Zhinan templommal és Maokonggal.
• Tajpejben mindenütt találkozhatunk motoros robogókkal (mint ahogyan egész Tajvanon). Ezekre nem vonatkozik a tajvani közlekedési szabályzat, sőt, egy mai napig élő joghézag miatt egy robogó és egy másik jármű közötti balesetnél automatikusan a másik jármű vezetője a vétkes.

A városi gyorsmetróval (Metro Rapid Transit System, MRT) szinte minden fontosabb nevezetesség könnyedén elérhető. Mind a földalatti, mind a felszíni tömegközlekedés turistabarát, a megállók nevét angolul és kínaiul is feltüntetik, valamint mindkét nyelven bemondják. A városi hálózat jól szervezett, jól kiépített, és olcsónak mondható. A város rendelkezik a világ legnagyobb internet-lefedettségével, Tajpejben több mint 20 000 Wi-Fi hot spot található.

Bővebben: Taipei 101

A felhőkarcoló 2009-ig a világ legmagasabb befejezett felhőkarcolója volt, amely a város jelképévé vált a maga 101 emeletével (magasság tekintetében 2007. július 21-én megelőzte az Egyesült Arab Emírségek fővárosában, Dubajban található Burdzs Kalifa).

A 449 méter magas épület büszkélkedhet a világ leggyorsabb toronyházi liftjével is, melynek sebessége 60,4 km/h.

Bővebben: Csang Kaj-sek-emlékcsarnok

A Csang Kaj-sek-emlékcsarnok a Kínai Köztársaság (ROC) korábbi elnöke, Csang Kaj-sek előtt tisztelgő emlékmű. Hosszas viták és tiltakozások után nevezte át 2007. május 19-én a hivatalban lévő tajvani elnök, Chen Shui-bian. Új neve National Taiwan Democracy Memorian Hall. Az emlékmű óriási parkjában, illetve a hozzá tartozó hatalmas téren található a Tajvani Nemzeti Színház, valamint a Nemzeti Koncertcsarnok.

A Zhongzhen negyedben található Elnöki Palota (korábbi nevén Chieh Shou Hall) 1950 óta a mindenkori államelnök székhelye. A japán megszállás alatt (1895-1945) a szigetet irányító kormányzó lakta.

Szun Jat-szent tartják a köztársaság megteremtőjének, ő a „forradalom atyja”, a Csing-dinasztia bukása utáni első ideiglenes elnök. Az emlékére emelt épületet 1972. május 16-án adták át. Napjainkra többcélú intézménnyé vált, a tajvaniak egyik kulturális, oktatási és közösségi központja. Rövid sétára található a Taipei 101-től.

Tajpejben sok az úgynevezett éjszakai piac, ezek közül is a leghíresebb a Shilin. A Shilin piac estére zsúfolásig megtelik. Tajvanon a éjszakai piacok rendszerint délután 4 körül nyitnak, amikor az iskolások indulnak hazafelé, a piaci csúcsidő este 8 és 11 között van.

Az üzletek hajnali 1 és 2 között zárnak.

• A Shilin piac a legnagyobb és leghíresebb éjszakai piac, annak köszönhetően, hogy ez az éjszakai élet egyik közép- és kiindulási pontja mind a helyiek, mind a turisták körében.
• Számtalan vendéglátóhely és kis kifőzde adja a hely hangulatát.
• A piac a Jiantan metrómegálló közelében fekszik.
• A híres Ximending utcában található a legtöbb színház, a szórakozó-negyed az 1930-as évektől népszerű.

A Shilin mellett a nagyobb piacok közé tartozik a Taipei Underground Market, a Zhongshan Metro Mall, a Dihua és a Guanghua bazár.

• A Tajvani Nemzeti Múzeum az ország legrégebbi múzeuma, melynek létrehozását a japán gyarmati kormányzat rendelte el. 1908. október 24-én nyitotta meg kapuit, eredetileg azzal a céllal, hogy emléket állítson az országot átszelő vasútvonal megépítésének. Az akkor még Kormányzói Múzeumnak keresztelt épület 10 000 darabból álló gyűjteménye hamar kinőtte a rendelkezésre álló helyet, helyette 1915-ben emelték a ma is látható palotát.
• A Tajvani Szépművészeti Múzeumot 1983. december 24-én adták át, amely az ország első, a modern művészetnek szentelt gyűjteményét mutatja be. A gyűjtemény több mint 3000 műalkotást tartalmaz, többségében tajvani művészektől származó darabokat.
• 2000-ben nyílt meg a Kortárs Művészetek Múzeuma Tajpej régi városházának épületében.
• A Nemzeti Palotamúzeumban található a világ egyik legnagyobb kínai gyűjteménye, mely az ókortól a császárság bukásáig tartó időszakot öleli fel. Sokan összetévesztik a pekingi Tiltott Városban található Palotamúzeummal. Mindkét intézmény annak a gyűjteménynek birtokolja egy-egy részét, amit a kínai polgárháború kettészakított.
• A Fegyveres Erők Múzeuma az ország egyetlen, hadtudománnyal foglalkozó múzeuma.

A Wanhua negyedben található a város legismertebb temploma. 1738-ban emelték Kína Fucsien (Fujien) tartományából származó bevándorlók, akik vallási helyként és közösségük központjaként is tekintettek rá. Földrengések és tűzvészek következtében többször megsérült, nem egyszer teljesen elpusztult. 1945 tavaszán az amerikai bombázók célpontja lett, mert falai között titkos japán fegyverraktárt sejtettek. Mint mindig, a városiak ismét felépítették, a második világháború után néhány hónappal már újra állt eredeti pompájában a tajpejiek kitartó munkájának köszönhetően. A Lungshan templom a hagyományos tajvani építészet szimbóluma, más régi tajvani épületekhez hasonlóan megőrizte dél-kínai jellegét.

Belső szentélyében keverednek a buddhista, taoista elemek a helyi, Matsu istennőhöz köthető díszítésekkel.

• 
  Tajpej este
• 
  A Csang Kaj-sek-emlékcsarnok
• 
  A Csang Kaj-sek-emlékcsarnok bejárata
• 
  A ZhiNan templom
• 
  A Ximending negyed este
• 
  Grand Hotel Taipei
• 
  A Taipei Arena
• 
  Az elnöki palota

A Wikimédia Commons tartalmaz Tajpej témájú médiaállományokat.

• Tajpej oldala