Tabloid

A mai világban a Tabloid még mindig nagyon fontos és releváns téma. Akár a társadalomra gyakorolt ​​hatása, akár a történelemben betöltött jelentősége, akár a populáris kultúrára gyakorolt ​​hatása miatt, a Tabloid továbbra is érdeklődést és vitát vált ki különböző területeken. A Tabloid eredetétől az idők során bekövetkezett fejlődéséig a különböző tudományágak szakértőinek tanulmányozásának, elemzésének és elmélkedésének tárgya volt. Ebben a cikkben a Tabloid különböző aspektusait és oldalait fogjuk megvizsgálni, hogy jobban megértsük jelentőségét és hatását a mai világban.

Tabloid formátumú lapok egy brit újságos standon

A tabloid kifejezést eredetileg kizárólag újságokra használták és formai megkülönböztetést jelentett.[1] Az utcán árusított és a korábban megszokott (broadsheet, azaz „lepedő”) mérettől eltérő újságformára utalt. A tabloid méretű újság kisebb, így olvasása már utazás, vagy várakozás közben is lehetővé vált, ami nagyban hozzájárult népszerűségéhez.[1]

Később a kifejezés új jelentést is nyert: az objektivizáló, szemlélődő beállítottságát tükröző „konvencionális” újságírással szemben tabloidnak a legszélesebb közönséghez szóló, az érzelmi szükségleteket populáris formában kielégítő sajtótermékeket hívjuk. A tabloidok az érzelmekre és nem az értelemre akarnak hatni.[2]

Története

A „tabloid” az értelmező szótár szerint csak 1906 óta használatos az angol nyelvben. A kifejezés eredetileg formai megkülönböztetést, az utcán árusított és a korábban megszokott mérettől eltérő újságformát jelentett.[1]

„Ellentmondó nézetek vannak arról, hogy történelmileg mikortól beszélhetünk tabloidokról a médiában… Vannak, akik a tömeges példányszámú, filléres bulvárlapok tizenkilencedik század végi megjelenéséhez kötik a jelenséget… Mások a húszas évek ún. »jazz újságírásában« látják a mai értelemben vett tabloidok kezdeteit… A téma angolszász irodalmában a leggyakoribbak mégis azok az értelmezések, amelyik az elmúlt negyven év amerikai televíziózásának valamilyen fordulópontjával kapcsolják össze a tabloidizációt.”[2] Ebben az értelmezésben a tabloid kifejezést már a legtöbb médiumra – főként a televízióra – kiterjesztve használjuk.[1]

Az Egyesült Királyságban ma már olyan tekintélyes, nem tabloid tartalmú lapok, mint a The Times vagy a The Independent, továbbá a helyi lapok többsége is tabloid formátumban jelenik meg.

Magyar nyelvhasználat

A magyar nyelvhasználatban a tabloid jelentése többnyire nem a formára, hanem a tartalomra és az árusítás körülményeire utal, nagyjából a bulvárlappal azonos jelentésben.[1]

Jegyzetek

  1. ↑ a b c d e Korpics Márta (2011): A média kulturális tanulmányozása. . (Hozzáférés: 2014. augusztus 25.)
  2. ↑ a b Császi Lajos (2011): Mónika-jelenség kulturális szociológiája. . (Hozzáférés: 2014. augusztus 25.)