Sürgősségi fogamzásgátlás

Ebben a cikkben a Sürgősségi fogamzásgátlás-et vizsgáljuk meg, egy olyan témát, amely az elmúlt években nagy érdeklődést és vitát váltott ki. A Sürgősségi fogamzásgátlás olyan fogalom, amely a különböző területek szakértőinek figyelmét felkeltette, és jelentősége a kortárs társadalomban egyre nő. Ebben a cikkben a Sürgősségi fogamzásgátlás-hez kapcsolódó különböző szempontokat elemezzük, a történetétől és fejlődésétől a mai hatásig. Különféle nézőpontokat és véleményeket is megvizsgálunk a Sürgősségi fogamzásgátlás-ről, azzal a céllal, hogy átfogó képet adjunk erről a témáról. Függetlenül attól, hogy mennyire ismeri a Sürgősségi fogamzásgátlás-et, ez a cikk új megjelenést kíván kínálni, és elmélyíti a megértését.

 Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

A sürgősségi fogamzásgátlás vagy esemény utáni fogamzásgátlás olyan fogamzásgátló módszereket takar, melyek célja a fogamzás, illetőleg a terhesség közösülés utáni megakadályozása. Alkalmazására olyan közösülést követően lehet szükség, amelynek során semmilyen fogamzásgátló módszert sem használtak, vagy az alkalmazott fogamzásgátló módszer nem volt biztonságosnak tekinthető.[1][2]

A sürgősségi módszerek lényege, hogy befolyásolják vagy megakadályozzák a tüszőrepedést, és megakadályozzák a pete beágyazódását.[3] Különféle lehetőségek léteznek, többek között a magas dózisú ösztrogén- vagy progeszterontartalmú tabletta, kombinált, nagy dózisú fogamzásgátló tabletta (Yuzpe-módszer), levonorgestrel, mifepriszton vagy uliprisztál-acetát tartalmú tabletták, illetve méhen belüli fogamzásgátló eszközök.[4] A levonorgestrel hatóanyagot tartalmazó tabletták 70%-kal csökkentik a nem kívánt terhesség bekövetkezésének esélyét (az esetek 2,2%-ában sikertelenek), amennyiben a tablettát az aktust követő három napon belül veszik be.[2] Az uliprisztál-acetát tartalmú tabletták az aktus utáni öt napon belül kb. 85%-kal csökkentik a terhesség bekövetkezésének esélyét (a teherbe esés esélye 1,4%), és kismértékben hatásosabbak, mint a levonorgestrel.[2][4][5] A mifepriszton szintén hatásosabb, mint a levonorgestrel, azonban a méhen belüli rézbevonatú (vagy hormontartalmú) fogamzásgátló eszközök a leghatásosabbak.[4] A méhen belüli fogamzásgátló eszközöket a védekezés nélküli aktus után öt napon belül felhelyezve az esetek 99%-ában megakadályozzák a nem kívánt terhességet (a teherbe esés aránya 0,1–0,2%).[3][6] Ez a ma ismert leghatásosabb fogamzásgátlási módszer.[7]

A felmérések szerint nem befolyásolja a szexuális úton terjedő betegségek terjedését, az óvszerhasználatot, a nem kívánt terhességek bekövetkezésének arányát vagy szexuális kockázatkereső magatartásformákat az, ha a nőket az aktus előtt ellátják sürgősségi fogamzásgátló tablettával.[8][9] A sürgősségi fogamzásgátlási módszereknek nincsenek jelentős mellékhatásaik.[4]

Jegyzetek

  1. ↑ Veszprémi Béla. „Sürgősségi fogamzásgátlás Magyarországon. Dr. Veszprémi Béla, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika munkatársának előadása” (magyar nyelven). 
  2. ↑ a b c Gizzo, S, Fanelli, T; Di Gangi, S; Saccardi, C; Patrelli, TS; Zambon, A; Omar, A; D'Antona, D; Nardelli, GB (2012. április 10.). „Nowadays which emergency contraception? Comparison between past and present: latest news in terms of clinical efficacy, side effects and contraindications.” (angol nyelven). Gynecological endocrinology : the official journal of the International Society of Gynecological Endocrinology 28 (10), 758-63. o. PMID 22390259. 
  3. ↑ a b Fertility Control:Contraception, Sterilization, and Abortion, The Johns Hopkins Manual of Gynecology and Obstetrics, 4th (angol nyelven), 391. o. (2012). ISBN 9781451148015 
  4. ↑ a b c d Cheng, L, Che, Y; Gülmezoglu, AM (2012. augusztus 15). „Interventions for emergency contraception.”. Cochrane database of systematic reviews (Online) 8, CD001324. o. PMID 22895920. 
  5. ↑ Richardson, AR, Maltz, FN (2012. január). „Ulipristal acetate: review of the efficacy and safety of a newly approved agent for emergency contraception.” (angol nyelven). Clinical therapeutics 34 (1), 24-36. o. PMID 22154199. 
  6. ↑ Update on Emergency Contraception. Association of Reproductive Health Professionals, 2011. március 1. . (Hozzáférés: 2013. május 20.)
  7. ↑ Cleland K, Zhu H, Goldstruck N, Cheng L, Trussel T (2012). „The efficacy of intrauterine devices for emergency contraception: a systematic review of 35 years of experience” (angol nyelven). Human Reproduction 27 (7), 1994–2000. o. DOI:10.1093/humrep/des140. PMID 22570193. 
  8. ↑ Kripke C (2007. September). „Advance provision for emergency oral contraception” (angol nyelven). Am Fam Physician 76 (5), 654. o. PMID 17894132. 
  9. ↑ Shrader SP, Hall LN, Ragucci KR, Rafie S (2011. September). „Updates in hormonal emergency contraception” (angol nyelven). Pharmacotherapy 31 (9), 887–95. o. DOI:10.1592/phco.31.9.887. PMID 21923590. 
Ez az orvostudományi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!