Ez a cikk a Szultána témával foglalkozik, amely az elmúlt években egyre nagyobb jelentőséggel bír. A Szultána olyan téma, amely a társadalom különböző területeire gyakorolt hatása miatt felkeltette a kutatók, szakértők és a nagyközönség érdeklődését. A Szultána megjelenése óta vitákat, elemzéseket és elmélkedéseket generált a következményeiről, következményeiről és lehetséges megoldásairól. Ez a cikk átfogó képet kíván nyújtani a Szultána-ről, feltárva annak eredetét, fejlődését, jelenlegi kihívásait és jövőbeli perspektíváit. Fontos megérteni a Szultána jelentőségét ma, mivel hatása olyan sokféle területre kiterjed, mint a technológia, a politika, a kultúra, a gazdaság és a környezet.
A szultána egy arab (سلطانه) eredetű uralkodói méltóságnév, melyet az uralkodócsalád női tagjainak megnevezésére használtak. Az iszlám világban az uralkodók feleségeinek sajátos helyzete volt. A rang muszlim női uralkodókat, valamint az szultán, avagy muszlim uralkodó feleségeit illette meg.
Az elnevezést használták a középkori Egyiptomban, Indiában, és számos keleti kultúrában.
A szultána mint elnevezés elég gyakran előfordult az Oszmán-családban. Az oszmán hercegnők, valamint a szultán asszonyainak címe volt. A leghatalmasabb szultána a Válide szultána, aki a szultán édesanyja. Ő irányította a palota életét, ráadásul az Oszmán Birodalom második legfontosabb személye volt. A Haszeki szultána megnevezés a szultán kedvenc asszonyát illette. Ezenkívül azok az asszonyok, akik az uralkodócsaládba gyermeket szültek, azok is megkapták ezt a rangot.
Leghíresebb oszmán szultánák