Szokolyi Alajos

A Szokolyi Alajos téma az elmúlt évtizedekben nagy érdeklődést és vitát váltott ki. Gazdag és változatos történetével a Szokolyi Alajos felkeltette az akadémikusok, kutatók, szakértők és rajongók figyelmét egyaránt. A Szokolyi Alajos eredetétől a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásáig mély nyomot hagyott a mindennapi élet különböző területein. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Szokolyi Alajos-hez kapcsolódó különböző szempontokat és perspektívákat, azzal a céllal, hogy teljesebb megértést biztosítsunk ennek a ma oly fontos témának.

Szokolyi Alajos
Született1871. június 19.
Rónicz
Elhunyt1932. szeptember 9. (61 évesen)
Bernece
Állampolgárságamagyar
GyermekeiSzokolyi Erzsébet Mária
Foglalkozása
Halál okaszívinfarktus
SírhelyeBernecebaráti[1]
A Wikimédia Commons tartalmaz Szokolyi Alajos témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Szerzett érmek
Magyarország színeiben
Atlétika
Olimpiai játékok
bronz
Athén, 1896
100 m
Magyar bajnokság
arany
1896
100 yard

Szokolyi Alajos vagy Szokoly Alajos (szlovákul: Alojz Sokol) (Rónicz, 1871. június 19. – Bernece, 1932. szeptember 9.) olimpiai bronzérmes atléta, sportmecénás. Több forrás szerint ő volt Magyarország első olimpiai érmes sportolója.

Életpályája

Hároméves korától keresztapja (Schőn Alajos) ipolysági házában nevelkedett, és itt járta az elemi iskolát. Gimnáziumi tanulmányait Besztercebányán kezdte, a III-VIII. osztályokat pedig 1883-tól Léván, a piarista gimnáziumban végezte, ahol 1889-ben érettségizett.[2] Az ipolysági réten készült a versenyekre. A budapesti egyetem orvosi karán tanult, amikor 1890-ben a Magyar AC tagja lett.

Háromszoros magyar csúcstartó, 1896-ban Magyarország és Csehország 100 yardos síkfutóbajnoka. Az 1896-os athéni olimpián 100 méteres síkfutásban harmadik, hármasugrásban pedig negyedik helyezett lett.

1897-ben ő kezdeményezte, hogy alakuljon meg a Magyar Atlétikai Szövetség (eredeti nevén Magyar Athletikai Szövetség). A sportág hazai fejlesztése érdekében számos díjat tűzött ki. Több sportegyesület alapító tagja és az Országos Torna- és Sportbizottság titkára volt. Az 1920-as években a Magyar Atlétikai Szövetség társelnöke volt, az ő kezdeményezésére jött létre a Magyar Olympiai Társaság.

Hont vármegye főlevéltárosa volt. Az első világháború után birtokára vonult vissza. Bernecei kastélyát valóságos sportmúzeummá alakította.

Emlékezete

  • Szülőfalujában a tiszteletére maratoni versenyt rendeznek.

Források

További információk

Jegyzetek

  1. ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/Sportkonyvek_450/?pg=40&layout=s
  2. ↑ A lévai kegyes-tanítórendi nagygymnasium értesítője, 1883/1884–1888/1889.