Szociometria

Ebben a cikkben a Szociometria témáját különböző nézőpontokból és megközelítésekből tárgyaljuk. A Szociometria számos területen érdeklődés és vita tárgya volt, és jelentősége nem maradt észrevétlen a mai társadalomban. Az évek során a Szociometria felkeltette a szakértők és a rajongók érdeklődését, akik felfedezték a különféle oldalait és dimenzióit. Ebben az értelemben megpróbáljuk elemezni és megérteni a Szociometria fontosságát és jelentőségét a jelenlegi kontextusban, valamint a mindennapi élet különböző területein gyakorolt ​​hatását. Egy részletes elemzéssel arra törekszünk, hogy átfogó és gazdagító víziót kínáljunk a Szociometria-ről, elmélyülve annak hatásában és relevanciájában a kortárs világban.

A szociometria a szociológia az emberi kapcsolatok kvalifikálásával, felmérésével foglalkozó ága. Jacob L. Moreno pszichoterapeuta dolgozta ki, a társadalmi szerkezetek és a pszichológiai jóllét közötti kapcsolatok közötti összefüggés felé irányuló tanulmányaiban.

A szociometria szó a latin socius (társ) és metrum (felmérés) szavakból ered. Moreno leírása szerint „a szociometria az emberi csoportok létrejöttének és rendeződésének, valamint azokon belül a személyek elhelyezkedésének tanulmányozása”.

A szociometrikus felmérések feltárják a rejtett szerkezeteket, amik egy adott emberi csoportnak formát adnak: a szövetségek, az alcsoportok (szubkultúrák), a rejtett hiedelmek, az ideológiai megállapodások.

Moreno egyik újítása a szociometriában a szociogram feltalálása volt, melyben egyes személyek képi pontokkal vannak ábrázolva, és a személyek közti kapcsolatok vonalakkal.

Magyarországon Mérei Ferenc tette ismertté és fejlesztette tovább a módszert.[1]

A szociometria alapvetően kizárólag a rokonszenvi-ellenszenvi választásokra koncentrál, bár Mérei Ferenc beemelt egyéb funkciókat is az elemzéseibe. Ehhez képest a kapcsolatháló-elemzés bonyolultabb, időben változó, nagyméretű közösségi relációkat is képes vizsgálni. Elemzési egysége lehet szervezet, társadalmi rendszer is, nem csak az egyén. A hálózatelemzés továbbá képes a tartalmi relációk feltárására is (politikai, gazdasági, kulturális stb.).[2]

Lásd még

Jegyzetek

  1. ↑ Mérei Ferenc. Közösségek rejtett hálózata. Budapest: Osiris Kiadó (2006). ISBN 9789633894583 
  2. ↑ CSABA, Zoltán László - PÁL, Judit: Determinants and dynamics of negative relations in adolescents' school networks. in Lazega, E., Bruna, M. G., et Eloire, F. (eds.): Recherches récentes sur les réseaux sociaux et organisationnels. Cahier de l’ORIO. Université Daphine, Paris. 11-27.
Ez a szociológiai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!