Szmrecsányi Lajos

Szmrecsányi Lajos
SzületettSzmrecsányi Lajos György Félix Márk
1851. április 26.
Daróc
Elhunyt1943. január 28. (91 évesen)
Eger
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • katolikus pap
  • katolikus püspök
Tisztsége
  • címzetes püspök (1904. november 14. – )
  • segédpüspök (1904. november 14. – )
  • címzetes érsek (1912. március 26. – )
  • egri érsek (1912. augusztus 20. – )
egri érsek
Vallásarómai katolikus egyház
Pappá szentelés1873. augusztus 28.
Püspökké szentelés1905. április 30.
Szentelők
Hivatalegri segédpüspök (1912-ben koadjutor érsek)
Hivatali idő1904–1912
Hivatalegri érsek
Hivatali idő1912–1943
ElődjeSamassa József
UtódjaCzapik Gyula
Szentelt püspökök
Kriston Endre1923. szeptember 30.
Társszentelt püspökök
Boromisza Tibor1906. szeptember 30.
A Wikimédia Commons tartalmaz Szmrecsányi Lajos témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Szmrecsányi Szmrecsányi Lajos György Félix Márk (Daróc, 1851. április 26.Eger, 1943. január 28.) katolikus pap, egri érsek.

Pályafutása

Az ősrégi nemesi származású szmrecsányi Szmrecsányi család sarja. Atyja, Szmrecsányi Ödön (18121887), anyja, báró berzeviczei és kakaslomniczi Berzeviczy Mária (18191888) asszony volt. Szmrecsányi Pál szepesi, majd váradi püspök és Szmrecsányi Miklós művészettörténész testvére. Középiskolai tanulmányait Debrecenben és Eperjesen végezte. 1867 és 1872 között végezte el a teológiát Egerben. 1873. augusztus 28-án szentelték pappá.

1873-tól Kápolnán, 1876-tól Miskolcon volt káplán, majd utóbbi helyen helyettes plébános; nevéhez fűződik az egyházközség önkormányzatának életre hívása. 1882-től érseki szertartóként, majd 1891-től titkárként, 1901-től irodaigazgatóként szolgált.

Püspöki pályafutása

1904. november 14-én magydusi címzetes püspökké és egri segédpüspökké nevezték ki. 1905. április 30-án szentelte püspökké Samassa József egri érsek, Párvy Sándor szepesi és Radnai Farkas besztercebányai püspök segédletével.

1912. március 26-án cyrrhusi címzetes érsekké és egri koadjutor érsekké nevezték ki. Augusztus 20-tól, Samassa József halálával került az érseki székbe. 1912-től 1918-ig a Főrendiház tagja. Az első világháború alatt az érseki palotában hadikórházat működtetett. 1917-től a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági tagja, a Szent István Akadémia igazgatótanácsának tagja volt. A Tanácsköztársaság alatt kétszer letartóztatták. 1927-ben a magyar kormány őt szerette volna az esztergomi érseki székben látni, ám XI. Piusz pápa azt a fiatalabb és még nem is püspök Serédi Jusztiniánnak adományozta. Szmrecsányi viszont 1943-ban bekövetkezett haláláig újra a felsőház tagja volt.

Emlékezete

Az érsekről 2019. január 31-én közteret neveztek el Egerben Szmrecsányi Lajos Érsekkert néven.

Jegyzetek

  1. a b c d Magyar Katolikus Lexikon (magyar nyelven). Szent István Társulat, 1993. (Hozzáférés: 2019. június 23.)
  2. Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b c d Magyar katolikus lexikon XIII. (Szentl–Titán). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2008.  
  4. familysearch.org Szmrecsányi Lajos keresztelője
  5. Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Szmrecsányi Ödön
  6. Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Szmrecsányi Ödönné Berzeviczy Mária
  7. Egriek, ezzel érvelt a Fidesz, amikor megszavazta az Érsekkert átnevezését. Egri Ügyek. (Hozzáférés: 2019. január 31.)

További információk