A következő cikkben a Szluha Márton témáját vizsgáljuk meg különböző nézőpontokból és megközelítésekből. A _Var1 olyan téma, amely az idők során érdeklődést és vitát váltott ki, és relevanciája és hatása a mindennapi élet különböző területeire terjed ki. Egy részletes és kimerítő elemzésen keresztül áttekintjük a Szluha Márton történetét, jelenlegi trendjeit és jövőjét, valamint általában véve a társadalomra gyakorolt hatását. Szakértőkkel készített interjúkkal, releváns adatokkal és szemléltető példákkal igyekszünk teljes és felvilágosító képet adni erről a lenyűgöző és fontos témáról.
Szluha Márton | |
Született | 1935. november 19. Budapest[1] |
Elhunyt | 2016. november 12. (80 évesen)[2] Budapest[1] |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | budafalvi Vermes Borbála (1941) |
Foglalkozása |
|
Sablon • Wikidata • Segítség |
Verbói Szluha Márton (Budapest, 1935. november 19. – Budapest, 2016. november 12.) magyar genealógus, eredetileg építészmérnök, a Magyar Történelmi Családok Egyesülete (MTCSE) tagja.[3][4]
A szlovák eredetű verbói Szluha család köznemesi ágának leszármazottja. Édesapja a nagycsömötei születésű id. verbói Szluha Márton (1898–1958) gépészmérnök, műszaki tanár,[5] édesanyja hazslini Hazslinszky Teréz (1904–1996) volt. Apai nagyszülei verbói Szluha Dénes (1840–1930) vasi szolgabíró, kőszegi járásbíró és henyei Henyey Franciska (1868–1927) voltak. Anyai nagyszülei hazslini Hazslinszky Géza (1861-1928), ügyvéd, törvényszéki elnök, és Lányi Jakoby Márta (1879-1964) voltak. Az egyik anyai dédapja, hazslini Hazslinszky Frigyes Ákos, botanikus, a másik, Jakoby Lányi Bertalan, igazságügyminiszter volt.
Ifj. Szluha Márton Kőszegen tanult, majd építészmérnöki diplomát szerzett. 1968. június 22-én feleségül vette Budapesten budafalvi Vermes Borbálát (1941), budafalvi Vermes Samu és Nagy Kata lányát.[6] Tagja a Magyar Történelmi Társulat Archeográfiai, Heraldikai és Genealógiai Szakosztályának. A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság választmányi tagja, majd alelnöke volt.
2016. november 12-én, hosszú betegség után a Szent János Kórházban hunyt el.
Noha szakmája szerint nem történész, mégis a második világháború utáni nemzedék kiemelkedő genealógusai közé tartozik. Számos műben dolgozta fel a nemesség genealógiáját, általában megyék szerint.
Folytatta Horánszky Pál befejezetlen művét a liptói nemességről, melynek a háború alatt csak az első két kötete jelent meg. A többi kéziratban és jegyzetekben maradt. Szluha Márton ezeket a saját kutatásaival egészítette ki, egészen a jelenkorig. Foglalkozott azon családokkal is, melyek csak az 1754-es nemesi összeírás után érkeztek a vármegyébe. Hiányossága, hogy a címerek mellékes szerepet játszanak. Ugyanazon családok ágainál azonos címereket tüntet fel, melyek nincsenek tekintettel az egyes változatokra, valamint Horánszky számos tévedését is átvette. További hiányossága, hogy gyakran szimpla névazonosság alapján ágaztat be állitólagos családtagokat, akiknek semmi közük az adott családhoz, mint például a szlavniczai Sándor család Tótsoókinak mondott ágazata kapcsán. Mindezzel együtt Szluha munkássága rendkívül hasznos kiindulópont lehet a jelen és jövő genealógusainak számára.
verbói Szluha Márton (Budapest, 1935. november 19. – Budapest, 2016. november 12.) magyar genealógus, eredetileg építészmérnök. |
Apja: verbói Szluha Dénes (Nagycsömöte, 1898. október 4. – Budapest, 1958. december 22.) gépészmérnök, műszaki tanácsos |
Apai nagyapja: verbói Szluha Dénes (Nagycsömöte, 1840. február 10. – Kőszeg, 1930. június 10.) Vas vármegyei szolgabíró, kőszegi járásbíró |
Apai nagyapai dédapja: verbói Szluha Márton (Kőszeg, 1799. október 9. – Nagycsömöte, 1833. november 6.) Vas vármegyei főszolgabíró (Szülei: verbói Szluha János, ügyvéd, kerületi táblai ügyész, földbirtokos, és nemes Nagy Anna) |
Apai nagyapai dédanyja: ajkai Ajkay Alojzia (Kőszeg, 1806. március 29. – Nagycsömöte, 1865. augusztus 4.) (Szülei: ajkai Ajkay Pál, ügyvéd, vasi táblabíró, író, földbirtokos és mecséri Mecséry Zsuzsanna) | |||
Apai nagyanyja: henyei Henyey Franciska (Kisfalud, Sopron vármegye, 1868. február 24. – Kőszeg, 1927. február 14.) |
Apai nagyanyai dédapja: henyei Henyey Pál (Kisfalud, Sopron vármegye, 1837. május 27. – Kisfalud, Sopron vármegye, 1902. szeptember 21.) földbirtokos, megyei bizottsági tag (Szülei: Henyey Péter, vértes hadapród, soproni táblabíró, földbirtokos és hertelendi Hertelendy Franciska) | ||
Apai nagyanyai dédanyja: szenttamási Babos Karolin (Egyházashetye, 1845. április 12. - 1910.) (Szülei: szenttamási Babos Károly, földbirtokos és nagykajdi Gergye Róza) | |||
Anyja: hazslini Hazslinszky Teréz (Budapest, 1904. július 19. – Budapest, 1994. április 5.) |
Anyai nagyapja: hazslini Hazslinszky Géza (Eperjes, 1861. augusztus 2.- Budapest, 1928. április 15.) királyi törvényszéki elnök |
Anyai nagyapai dédapja: hazslini Hazslinszky Frigyes Ákos (Késmárk, 1818. január 6. – Eperjes, 1896. november 18.) magyar botanikus. (Szülei: Hazslinszky Tamás és Ruchta Zsuzsanna) | |
Anyai nagyapai dédanyja: Putz Jozefa Terézia (1827. – Pestszenterzsébet, 1911. október 13.) (Szülei: Putz Sámuel és Jermy Zsuzsanna) | |||
Anyai nagyanyja: jakobi Lányi Márta (Liptószentmiklós, 1879. április 29.– Budapest, 1964. június 2.) |
Anyai nagyanyai dédapja: dr. jakobi Lányi Bertalan (Hibbe, Liptó vármegye, 1851. március 21. – Budapest, 1921. február 15.) jogász, igazságügyminiszter, jogtudós és jogi szakíró. (Szülei: kaposztafalvi Jakobi Lányi Péter, Liptó vármegye szolgabírája, és benedekfalvi Luby Rozália) | ||
Anyai nagyanyai dédanyja: sztosházi Vitalis Gizella (1857.– Budapest, 1890. május 25.) (Szülei: vitálisfalvi és sztosházi Vitális Antal, Liptó vármegyei nagybirtokos, árvaszéki elnök és Pottornyay Rózsa) |