Szindikátusi szerződés

A mai világban a Szindikátusi szerződés általános jelentőségű és sok ember számára érdekes téma lett. Hatása különböző területekre terjed ki, és következményei egyre nyilvánvalóbbá válnak a társadalomban. Akár személyes, akár munkahelyi, akár társadalmi szférában, a Szindikátusi szerződés vitákat, kutatásokat és elmélkedéseket váltott ki befolyása és hatóköre körül. Ebben a cikkben a Szindikátusi szerződés-hez kapcsolódó különféle szempontokat vizsgáljuk meg, az eredetétől és fejlődésétől a környezetünkben gyakorolt ​​hatásaiig és következményeiig. Fontos megérteni és alaposan elemezni a Szindikátusi szerződés-et, hogy átfogó és objektív képet kapjunk a mindennapi életünkben betöltött fontosságáról.

 Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!
Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek.

A szindikátusi szerződés együttműködési megállapodás, amely általában a piacon elérendő meghatározó pozíció megszerzésének a reményében alakít ki ideiglenes szövetséget a résztvevők között.[1]

Tekintettel arra, hogy a magyar magánjog a szerződések körében nem ismer típuskényszert, a szindikátusi megállapodás megkötésére a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:59. §-a alapján, a szerződéses szabadság elvének megfelelően kerülhet sor.

Elhatárolás a társasági szerződéstől

Mivel a szindikátusi szerződés és a társasági szerződés a társaság működése során adott esetben egymás mellett létezik, a két megállapodás tartalmának esetleges ütközéséből problémák adódhatnak. A hazai ítélkezési gyakorlat alapján azonban egyértelmű, hogy a szindikátusi szerződésben nem lehet jogszerűen úgy rendelkezni, hogy a szerződéses kikötés a társasági szerződés valamely pontjába ütközzön.

Alapvető különbség a két megállapodás között, hogy a szindikátusi szerződésre a cégnyilvánosság követelménye nem terjed ki, így a felek számos olyan kérdést is szabályozni tudnak ily módon, amelyek nyilvánosságra hozatala sértené a tagok vagy a társaság üzleti érdekeit és ezért arról - ha azt a társasági törvény nem teszi a társasági szerződés kötelező tartalmi elemévé - a tagok a létesítő okiratban nem rendelkeznek.

Abban az esetben, ha a tagok (részvényesek) tagsági jogaik gyakorlásának módjára, feltételeire vonatkozó, jogkövetkezményeit illetően harmadik személyekre is kiható megállapodást kívánnak kötni, úgy vállalniuk kell azt, hogy a szerződést a cégbíróság törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva megvizsgálja és hogy a megállapodás (a társasági szerződés) - figyelemmel a cégnyilvánosság követelményére - bárki számára megismerhetővé válik.

Források

  • 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
  • Bíró Endre:Jogi szótár.

Irodalom

Hivatkozások

  1. ↑ Bíró Endre:Jogi szótár. 449. old.
Ez a jogtudománnyal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!