Ebben a cikkben elmélyülünk a Szilvási-kő lenyűgöző világában, feltárva annak számos oldalát és az élet különböző területeire gyakorolt hatását. A történelemben betöltött hatásától a mai relevanciáig a Szilvási-kő kitörölhetetlen nyomot hagyott a társadalomban, és továbbra is vitákat és elmélkedéseket generál. Ennek mentén elemezzük időbeli alakulását, más releváns elemekkel való kapcsolatát és azok tapasztalatait, akiket jelenléte megérintett. Készüljön fel a felfedezés és a tanulás útjára a Szilvási-kő-ről, egy olyan entitásról, amely minden korosztálytól és hátterű egyén figyelmét felkeltette.
Szilvási-kő | |
Magasság | 961 m |
Hegység | Bükk-vidék |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() |
A Szilvási-kő 961 méteres magasságával a Bükk-vidék legmagasabb pontja, Magyarország negyedik legmagasabb hegycsúcsa. A Szilvási-kő megnevezés igen új, sokáig névtelen volt, illetve a Kettős-bérc déli csúcsaként volt ismert. 2014-ig az Istállós-kő csúcsát tekintették a hegység legmagasabb pontjának, a katonai térképeken azonban az 1920-as évek óta ez volt feltüntetve mint a legmagasabb. 2014-ben GPS alapú technológiával mérték meg a magasságát,[1] s ekkor kiderült, hogy a Kettős-bérc déli csúcs 960,715 méter, az északi (Tányéros töbörnek nevezték korábban) 958,2 méter, így mindkettő megelőzi a korábbi legmagasabbnak tartott követ.
A Szilvási-kő a Bükk 900 teljesítménytúra útvonalán nincs rajta.