Mai cikkünkben a Szeméremcsont-ről fogunk beszélni, egy olyan témáról, amely az utóbbi időben nagy aktualitást kapott. A Szeméremcsont olyan téma, amely nagy érdeklődést vált ki, és nagy hatással van a mai társadalomra. Ebben a cikkben a Szeméremcsont-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk feltárni, az eredetétől és történetétől a mai világra gyakorolt hatásáig. Elemezzük ennek jelentőségét és következményeit a különböző területeken, valamint a jövőbeni lehetséges következményeit. Reméljük, hogy ez a cikk értékes információforrás lesz mindazok számára, akik érdeklődnek a Szeméremcsont és mai jelentésének jobb megértése iránt.
A szeméremcsont (os pubis) egy lapos, szögletes csont, amely a csontos medence elülső és alsó részén található a has és a lábszár között, a csípőcsont és a keresztcsont alatt, az ülőcsont felett. Az ember medencéje két félből áll, így a szeméremcsont is két részre tagolódik. A medence két fele a porcos szövetből álló szeméremízületnél (Symphysis pubica) kapcsolódik egymáshoz (ami kis mértékű elmozdulást tesz lehetővé), a szeméremcsont ennek középvonalánál helyezkedik el. A szeméremcsontot zsírréteg fedi, ami felett a szeméremdomb található.
Az embernél a medencecsontot (os coxae) alkotó csípőcsont, ülőcsont és szeméremcsont, körülbelül 12–17 éves korban összeforr, ezt megelőzően a szeméremcsont még két részből áll.[1] A szeméremcsont három részre, a testre, valamint a felső és az alsó ágra (ramus) osztható fel, az alsó ág 7–8 éves korban összeforr az ülőcsont felső ágával.[1]
A nőknél a szeméremcsont egyes esetekben szülési nehézséget okozhat, melynek megelőzésére a csontok elmetszésével járó műtétet (pubiotómiát avagy pelviotómiát) hajtanak végre.[2]
Számos emlősállat péniszcsonttal (baculummal) rendelkezik, ami az ember kivételével a főemlősöknél is megtalálható.