A mai világban a Szemere-kormány egyre aktuálisabb téma, és a társadalom széles körének figyelmét felkeltette. A Szemere-kormány megjelenése óta vitákat, vitákat és ellentmondásos véleményeket váltott ki, motiválva a szakértőket és az érdeklődőket tanulmányaik és megértésük elmélyítésére. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Szemere-kormány-hez kapcsolódó különféle dimenziókat és szempontokat, elemezve annak hatását a különböző területeken és ágazatokban, valamint egyéni és kollektív szintű következményeit. Interdiszciplináris megközelítésen keresztül különböző nézőpontokból közelítjük meg a Szemere-kormány-et, átfogó és naprakész jövőképet kínálva a ma oly nagy érdeklődést kiváltó témában.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Szemere-kormány | |||||
![]() | |||||
Szemere Bertalan miniszterelnök | |||||
Adatok | |||||
Megalakulása | 1849. május 2. | ||||
Feloszlása | 1849. augusztus 11. | ||||
Időtartam | 3 hónap | ||||
Állam | ![]() | ||||
Államforma | monarchia | ||||
Kormányzó-elnök | Kossuth Lajos | ||||
Miniszterelnök | Szemere Bertalan | ||||
Pártok | Ellenzéki Párt, Békepárt | ||||
|
A Szemere-kormány Magyarország második felelős, első szabadon választott kormánya volt, mely 1849. május 2. és augusztus 11. között volt hivatalban. A Magyar Állam államfője, Kossuth Lajos kormányzó-elnök Szemere Bertalant, a Batthyány-kormány belügyminiszterét kérte föl kormányalakításra.
A kormányt hivatalosan Szemere vezette, azonban a valódi hatalmat Kossuth gyakorolta. A kormány tagjai a hadügyminiszterek kivételével nem változtak.[1]
A kormány hivatalba lépése után megszüntette a statáriumot, visszarendelte a kormánybiztosokat, továbbfejlesztette a jobbágyfelszabadítást. 1849. július 29-én elfogadta a nemzetiségi törvényt, amely szabad nyelvhasználatot engedélyezett a nemzetiségeknek a helyi közigazgatásban és az oktatásban. Célja ezzel a humanitárius indíttatáson túl, a nemzeti kisebbség megnyerése volt.[2]
Bukását az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése okozta, ami után egészen 1867. február 20-ig kellett várni a következő felelős magyar kormány, az Andrássy-kormány megalakulására.
A kabinet az alábbi kormánytagokból állt:
Tisztség | Miniszter | Hivatal kezdete | Hivatal vége | Párt | ||
---|---|---|---|---|---|---|
Miniszterelnök | ![]() |
Szemere Bertalan |
1849. május 2. | 1849. augusztus 11. | Ellenzéki Párt | |
Belügyminiszter | ||||||
Külügyminiszter | ![]() |
Batthyány Kázmér |
1849. május 2. | 1849. augusztus 11. | Ellenzéki Párt | |
Földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter | ||||||
Pénzügyminiszter | ![]() |
1849. május 2. | 1849. augusztus 11. | Független | ||
Igazságügy-miniszter | ![]() |
Vukovics Sebő |
1849. május 2. | 1849. augusztus 11. | Ellenzéki Párt | |
Hadügyminiszter | ![]() |
pacséri Mészáros Lázár altábornagy (1796–1858) |
1849. április 14. | 1849. április 28. | Békepárt | |
![]() |
Damjanich János vezérőrnagy (1804–1849) |
Hadsereg | ||||
![]() |
pacséri Mészáros Lázár altábornagy (1796–1858) |
1849. április 28. | 1849. április 30./május 6. | Békepárt | ||
![]() |
Klapka György honvédtábornok (1820–1892) |
1849. április 30./május 6. | 1849. május 26. | Hadsereg | ||
![]() |
Görgei Artúr altábornagy (1818–1916) |
1849. május 26. | 1849. július 7. | Hadsereg | ||
1849. július 7. – 1849. július 14. | ||||||
![]() |
vezérőrnagy (1792–1849) |
1849. július 14. | 1849. augusztus 11. | Hadsereg | ||
Vallás- és közoktatásügyi miniszter | ![]() |
1849. május 2. | 1849. augusztus 11. | Független | ||
Közmunka- és közlekedésügyi miniszter | ![]() |
Csány László | 1849. május 2. | 1849. augusztus 11. | Ellenzéki Párt |