Szejm (Lengyelország)
Mai cikkünkben egy olyan témával kívánunk foglalkozni, amely az utóbbi időben nagy érdeklődést váltott ki. A Szejm (Lengyelország) sok ember figyelmét felkeltette, és fontos, hogy különböző nézőpontokból elemezzük, hogy megértsük valódi hatását. Akár személyes, akár társadalmi, politikai vagy gazdasági szinten, a Szejm (Lengyelország) képes jelentős mértékben befolyásolni életünket. Ebben a cikkben a Szejm (Lengyelország) különböző aspektusait és relevanciáját fogjuk feltárni a mai világban, elemezve eredetét, fejlődését, következményeit és lehetséges megoldásait. A cikk címében szereplő Argar, nagyon általános minden cikktípusra, lehet egy személy , témát, dátumot stb., csak a bekezdést írja be
A Szejm (magyarul Gyűlés, lengyelül hivatalosan Sejm Rzeczypospolitej Polskiej, am. A Lengyel Köztársaság Gyűlése) a kétkamarás lengyel parlament, a Nemzetgyűlés alsóháza. A Szejmnek 460 tagja van, akiket közvetlen, általános választások útján, titkos szavazással a választópolgárok választanak meg négyéves időtartamra. A Szejm a Szenátussal (felsőházzal) együtt gyakorolja a törvényhozó hatalmat Lengyelországban.[1]
Története
A 20. század előtt a „szejm” kifejezés a teljes háromkamarás parlamentet jelölte, amelyben külön kamarának számították a királyt, az alsóházat, a képviselőházat (lengyelül Izba Poselska) és a felsőházat, a Szenátust (lengyelül Senat). A második Lengyel Köztársaság (1918–1939) óta az alsóházat nevezik szejmnek, a felsőház neve pedig Szenátus lett.
Az 1788 és 1792 között ülésező nagy szejm világtörténelmi jelentőségű. Számos polgári reformot hajtott végre a felvilágosodásra alapozva, megalkotva többek között Európa első modern, kartális alkotmányát, a május 3-i alkotmányt.
Jegyzetek
- ↑ Sejm of the Republic of Poland. A lengyel Szejm honlapja. (Hozzáférés: 2011. június 27.)
További információk
- A Szejm honlapja (lengyelül)
|
Ez a Lengyelországról szóló vagy Lengyelországgal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |