Szcintilláció (fizika)
A mai világban a Szcintilláció (fizika) soha nem látott jelentőséget kapott. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár a kultúrára gyakorolt hatása, akár a gazdasági szférában betöltött jelentősége miatt, a Szcintilláció (fizika) egy olyan téma, amely nem marad észrevétlenül. Idővel tanúi voltunk, hogyan fejlődött a Szcintilláció (fizika), és hogyan alkalmazkodott a modern világ változó körülményeihez. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Szcintilláció (fizika) különböző aspektusait és annak mai relevanciáját. Az eredetétől a jelenre gyakorolt hatásáig elemezzük, hogy a Szcintilláció (fizika) hogyan jelölt meg előtte és utána a mindennapi élet különböző területein.
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Szcintilláció során egy ionizáló részecske (pl. β-részecske vagy γ-foton) hatására fényfelvillanás keletkezik. Magát a fényfelvillanást nevezzük szcintillációnak, szcintillátornak pedig a fényfelvillanást kibocsátó anyagot nevezzük.
Felhasználása
Ionizáló részecskék vagy fotonok detektálására használják.
Szcintillációs számláló
Célja a detektor által elnyelt sugárzás részecskéinek, fotonjainak megszámlálása, illetve energiájuk szerinti osztályozása. A szcintillációs számláló felépítését tekintve egy szcintillátorból, egy fotoelektron-sokszorozóból (nagy érzékenységű fényérzékelő, a gyenge szcintillációkat elektromos impulzusokká alakítja át) és egy elektronikus eszközből (elektromos impulzusokat felerősíti, amplitúdójuk szerint analizálja, megszámlálja) épül fel.
Források
Kellermayer Miklós: Orvosi biofizika gyakorlatok, Ötödik átdolgozott kiadás, Budapest, Semmelweis Kiadó 2014. ISBN: 978 963 331 317 6