A mai világban a Szcintigráfia egyre fontosabbá vált. Akár az egészségügy, a technológia, az oktatás vagy bármely más területről van szó, a Szcintigráfia felkeltette a szakértők és a nagyközönség figyelmét. Az évek során tanúi lehettünk annak, hogy a Szcintigráfia hogyan fejlődött, és hogyan vált kulcsfontosságú kérdéssé társadalmunkban. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Szcintigráfia minden oldalát, a történetétől a jelenlegi alkalmazásaiig, azzal a céllal, hogy teljes és részletes áttekintést nyújtsunk a mai világban betöltött fontosságáról.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A szcintigráfia a nukleáris orvostudomány egyik diagnosztikai módszere. A vizsgálat során kis mennyiségű radioaktív anyagot juttatnak a szervezetbe vénás injekció formájában. A vizsgálathoz kétféle radiofarmakonra van szükség, ezért a beteg két injekciót kap. Az egyik anyag, a technécium csak a pajzsmirigyszövetben dúsul, a másik, a MIBI a pajzsmirigyben és a túlműködő mellékpajzsmirigy-szövetben is halmozódik. A MIBI beadása után 45 perccel egy SPECT/CT vizsgálatra kerül sor (kb. 20 perc), majd rögtön egy másik kamerával a páciens pajzsmirigyéről készül felvétel. Ezután a vizsgálati alany megkapja a technécium injekciót, majd 15 perc múlva egy újabb sorozat készül a nyakáról. Vagyis összességében kb. 2 órát vesz igénybe a teljes vizsgálat.