Napjainkban a Szamosköz a viták és viták visszatérő témájává vált világszerte. A Szamosköz jelentősége tükröződik a társadalomra, a gazdaságra és a politikára gyakorolt hatásában, így a kutatók, vezetők és állampolgárok számára egyaránt érdekessé teszi. A történelem során a Szamosköz számos változást és átalakulást okozott, lelkesedést és vitákat is kiváltva. Ebben a cikkben a Szamosköz-hez kapcsolódó különféle szempontokkal foglalkozunk, és elemezzük a hatását különböző összefüggésekben. A mindennapi életre gyakorolt hatásától a globális színtéren betöltött szerepéig a Szamosköz továbbra is releváns helyet foglal el mindenki napirendjén.
A Szamosköz egy kistájrész; a Tisza és a Szamos közötti síkság elnevezése.
Szamosköz-nek a középkorban a Tisza és a Szamos alsó szakasza között elterülő síkságot nevezték.
Szamosköz mint tájnév az 1730-as évektől mint járásnév is élt; mint közigazgatási egység a régi Szatmár megye irataiban Szamosközi járás-ként is élt.
A Mai Szamosköz Románia északnyugati és Magyarország északkeleti területére terjed ki.
A tájegységet számos patak és folyó osztja kisebb tájakra, melyek közé tartozik a Túrhát, a Túr két partja mellett sorakozó településekkel, valamint a Tiszahát, mely a Szamosköz nyugati részén húzódik, valamint a Szamoshát és a Túrhát közt fekvő Erdőhát.
A honfoglaláskor ideérkező magyarság itt ritka, szláv népességet talált.
A Szamosköz területe a 10. században népesült be, és területén a középkortól magyarok laktak, leszámítva a 17–18. századi szórványos román beköltözéseket.
A trianoni békeszerződés után keleti része Romániához, nyugati felepedig Magyarország területére került.