Szabadfalu (Románia)

Ez a cikk a Szabadfalu (Románia) témával foglalkozik, amely egyre fontosabbá vált a mai társadalomban. Különböző perspektívákból és kontextusokból a Szabadfalu (Románia) a vezetők, kutatók, akadémikusok és a nagyközönség érdeklődési területévé vált. A történelem során a Szabadfalu (Románia) viták és viták tárgya volt, olyan beszélgetéseket és kérdéseket szított, amelyek jelentős előrelépéshez vezettek különböző területeken. Ebben az értelemben elengedhetetlen, hogy mélyebben elmélyüljünk a Szabadfalu (Románia) elemzésében, figyelembe véve jelenlegi hatását és a lehetséges jövőbeli következményeket, amelyekre bepillantást enged. Így ez a cikk átfogó és frissített látásmódot kíván kínálni a Szabadfalu (Románia)-ről, azzal a céllal, hogy elősegítse a mai társadalomban oly fontos témával kapcsolatos nagyobb megértést és gondolkodást.

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Szabadfalu (egyértelműsítő lap).
Szabadfalu
Közigazgatás
TelepülésTemesvár
Népesség
Teljes népességismeretlen
Elhelyezkedése
Szabadfalu (Temesvár)
Szabadfalu
Szabadfalu
Pozíció Temesvár térképén
é. sz. 45° 43′ 42″, k. h. 21° 10′ 52″45.728333°N 21.181111°EKoordináták: é. sz. 45° 43′ 42″, k. h. 21° 10′ 52″45.728333°N 21.181111°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Szabadfalu témájú médiaállományokat.

Szabadfalu (románul: Freidorf, németül: Freidorf) Temesvár városrésze Temes megyében, Romániában. Azelőtt önálló község volt. A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Központi járásához tartozott.

Története

Szabadfalu. Temesvártól délnyugatra fekvő kisközség. Házainak száma 229, lakosaié 1448, a kik leginkább németajkúak és róm. kath. vallásúak. Postája, távírója és vasúti állomása helyben van. Eredeti neve Freidorf volt. Egyike a legelső német telepeknek Temes vármegye területén. 1720–1730 között népesedett be. Knoll temesvári kerületi főnök 1764-ben újabb német családokat telepített ide s a helységet jelentékenyen megnagyobbította. 1838-ban 51 6/8 egész jobbágytelek volt a községben. 1848-ig a kamara volt a földesura. Az 1848–49-iki szabadságharcz alatt a temesvári várat ostromló magyar sereg egy része itt táborozott. Ezért állították fel a községben a Petőfi-emléket. A róm. kath. templom 1777-ben épült. Van itt takarék- és hitelszövetkezet, népbank, az Első Szabadfalui Gőztéglagyár Társaság téglagyára és fatelepe, Kiss és Társainak, a Merbl. Becker és Gemeinhardt és a Hofgärtner czégnek téglagyárai. A határbeli Schwarzer Mann nevű dűlőhöz az a monda fűződik, hogy ott a település első évtizedeiben egy fekete ember lakott, a ki többeket megfojtott. A községhez tartozik Frecot József-tanya.[1]

Nevezetes személyek

Jegyzetek

  1. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség