A Sumba (Indonézia) olyan téma, amely a történelem során sok ember figyelmét felkeltette. Felfedezése óta felkeltette a kutatók, tudósok és a nagyközönség érdeklődését. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Sumba (Indonézia) különböző oldalait, a társadalomra gyakorolt hatását, a mai relevanciáját és a jövőbeni szerepét. A populáris kultúrára gyakorolt hatásától a tudományos és technológiai fontosságáig a Sumba (Indonézia) kitörölhetetlen nyomot hagyott a minket körülvevő világban. Átfogó elemzéssel igyekszünk rávilágítani erre a lenyűgöző témára és mindennapi életünkre gyakorolt hatásaira.
Sumba (Pulau Sumba) | |
![]() | |
Sumba | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Legnagyobb település | Waingapu |
Népesség | |
Teljes népesség | 611 422 fő |
Népsűrűség | 61 fő/km² |
Waingapu népessége | ismeretlen |
Földrajzi adatok | |
Szigetcsoport | Kis-Szunda-szigetek |
Terület | 11153 km² |
Tengerszint feletti magasság | 604 m |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Sumba témájú médiaállományokat. |
Sumba az Indonézia területéhez tartozó Kis-Szunda-szigetek egyike. Flores szigetétől délre fekszik. Területe 11 153 km², lakossága 656 ezer fő volt 2010-ben.
Sumba területe kevesebb csapadékot kap, mint a többi indonéz sziget. Valaha erdő borította, a fáinak nagy részét azonban kivágták, legelőit lelegeltették. A lakosság kukorica-, dohány-, rizs-, kókuszdió- és gyümölcstermesztéssel foglalkozik.
Legnagyobb települése és közigazgatási központja Waingapu.
A sziget lakói ausztronéz-melanéz keveredésű népcsoportok, akik több különféle ausztronéz nyelvet beszélnek. A legnagyobb a kambera vagy kelet-szumbanéz nyelv, amelynek több mint negyedmillió beszélője van. A lakosság több mint negyede egy animista vallást, a maraput követi. A fennmaradó rész keresztény (holland kálvinista) vallású. A partmenti területeken kis létszámú muszlim közösségek élnek.