Splügen-hágó

A modern világban a Splügen-hágó minden korosztály és állapotú ember számára rendkívül fontos és érdeklődésre számot tartó témává vált. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Splügen-hágó vezető szerepet töltött be mindennapi életünk különböző területein. Akár a munka, az oktatás, a kulturális vagy a szociális szférában, a Splügen-hágó vitákat, reflexiókat és ellentmondó véleményeket váltott ki. A történelem során a Splügen-hágó fontos mérföldköveket jelölt meg, és jelentősen befolyásolta életünket és kapcsolatainkat. Ebben a cikkben a Splügen-hágó-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, elemezve annak hatását, fejlődését és jövőbeli előrejelzéseit.

Splügen-hágó
(Splügenpass / Passo dello Spluga)
A Splügen-hágó, északi oldal
A Splügen-hágó, északi oldal
Földrajzi adatok
Országok Olaszország
 Svájc
Fekvéseészak-dél
Legmagasabb pont2113 m
Elhelyezkedése
Splügen-hágó (Svájc)
Splügen-hágó
Splügen-hágó
Pozíció Svájc térképén
é. sz. 46° 30′ 20″, k. h. 9° 19′ 49″46.505528°N 9.330389°EKoordináták: é. sz. 46° 30′ 20″, k. h. 9° 19′ 49″46.505528°N 9.330389°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Splügen-hágó
 témájú médiaállományokat.
A Splügen-hágó (2014)
Montespluga a déli oldalon

A 38 km hosszú Splügen-hágó (olasz: Passo dello Spluga, német: Splügenpass) 2113 méter magasságban a svájci graubündeni Rheinwaldban levő Splügent (1457 m) és az olasz Sondrio megyében lévő Chiavennát (325 m), köti össze, illetve az utóbbin át a Comói-tóval. A magashegyi hágón a nemzetközi E49 sz. (Svájcban 13. sz. – Olaszországban SS36. sz. ) főútvonal. A hágó egyúttal a Rajna és a Po közötti vízválasztó, illetve Svájc és Olaszország közötti államhatár is.

A hágó története

A hágót már a rómaiak is ismerték (valószínűleg „Cunus Aureus” = arany csúcs néven). A Splügen-hágó neve a „specula” (= tükör) latin szóból ered. A rómaiak számos helyen – magaslatokon és hegyekben – úgynevezett őr-, illetve világítótornyokat állítottak fel, ahonnan nagy távolságokba jeleket tudtak továbbítani: nappal füstjelzéssel, este pedig tűzjelekkel. A tűz fényét tükör segítségével tették erősebbé, ezért hívták ezeket speculának vagy tükörtoronynak.[1] A Splügen kifejezést a középkorban végig meg is tartották.

A jelenlegi utat és hágót az akkori, Milánót is birtokló Ausztria teljesen saját költségén építtette és az építését 1882. nyarán be is fejezték. A hágó hajdani közlekedési jelentősége a San Bernardino-hágón megépített alagútszakasz üzembe helyezése óta véglegesen elhalványult. Télen – októbertől májusig – a hágó zárva van.

A 19. században egy, a Splügenen áthaladó vasútvonal kiépítésének a terve is felmerült, de ez az elképzelés a Tessin-kantonbeliek ellenállásába ütközött, s így nem valósult meg. Végül is aztán az első Gotthard-alagút ötlete sokkal kézenfekvőbbnek bizonyult. Az 1930-as években tárgyalások folytak egy Thusist és Chiavennát összekötő bázis-alagút létesítéséről is, amely a Svájci Alpokat érintő öt vasúti alagut project egyike volt. A projectet végül is a Gotthard- és Lötschberg bázisalagutak létrehozásával elvetették.

A hágó és hágóutak műszaki jellemzői

Alig van még egy ilyen hágó, aminek a két oldala ennyire különböző lenne: az északi – svájci – oldal csupán 9 km, az olaszországi déli lejtő a San Giacomo-völgyben pedig nemcsak hosszú (29 km), de ezen az oldalon 1788 m magasságkülönbség van.

  • A déli hágóút (rámpa)

>>

  • A hágócsúcs

>>

  • Az északi hágóút (rámpa)

>>

A hágó(ut) és természeti környezete

>>

A hágó és turisztikai jelentősége

>>

Képgaléria (szerkesztésközi ideigl.)

Források és irodalom

  • Jon Mathieu: Die Alpen (Raum-Kultur-Geschichte) - RECLAM Verl. Stuttgart, 2015. - ISBN 978 3 15 011029 4
  • A. Cousy- C.Donzel- M.Raspre- M.Walter: Legendäre Reisen in den Alpen (Sonderausg.) - Frederkind & Thaler 2015. München - ISBN 978 3 95416 170 6.
  • Steffan Bruns: Alpenpässe. Vom Saumpfad zum Basistunnel (1-4. k.) -
  • Karl Baedecker: Tirol - Handbuch für Reisende (55 rézkarc térképpel!) - Leipzig, 1923.
  • Nemeskényi Antal: EURÓPA(Kontinensről kontinensre) - Kossuth K. Bp. 2000 - ISBN 963 09 4176 7
  • A Világ Természeti Csodái és Kultúrkincsei 2. k.35/p. 226 - ISBN 963-367-272-4
  • J. B. Duroselle: Európa népeinek története - Bp. Officina Nova K. 1990 - ISBN ?
  • K. H. Waggerl: Österreich (Landschaft, Mensch und Kultur) - Pinguin, 1952. Innsbruck
  • E. Höhne: Zauber der Alpen - Droemer Knaur, 1985/88 - ISBN 3-426-26381-5
  • Maurizio Mazzola: Dolomiten – 2000/2005. Orempuller Edit.Trento
  • Fajth T. – Dombi J.: Itália – Bp. 1978. Panoráma K. – ISBN 963-243-119-7
  • A tartalom szakmai része főként a wikipedia.de és wikipedia.it azonos szócikkeire támaszkodik (helyszíni egyeztetésekkel (Kit36a :2014.07.15.)
  • Stefano Ardito: ALPOK túrázóknak (1995)2005.II.átd.k. - Gabo Kiadó - ISBN 963 7318 16 X

Térképek

További információk

Jegyzetek

  1. ↑ Hodapp, C: Rund um die Spiegelburg bei Hördt

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Splügenpass című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források