Manapság a Simonyi Zsigmond olyan téma, amely világszerte felkeltette az emberek figyelmét. A mai társadalomban betöltött jelentőségével a Simonyi Zsigmond továbbra is vita tárgya a politikától a populáris kultúráig különböző területeken. Hatása nyilvánvaló a közösségi hálózatokon, ahol folyamatosan megosztják a Simonyi Zsigmond-ről szóló ötleteket, véleményeket és vitákat. Ahogy haladunk előre az időben, a Simonyi Zsigmond továbbra is aktuális és aktuális téma marad, és jelentős hatással van arra, ahogyan az emberek látják a körülöttük lévő világot. Ebben a cikkben a Simonyi Zsigmond különböző szempontjait és a modern társadalomban betöltött fontosságát vizsgáljuk meg.
Simonyi Zsigmond | |
![]() | |
Született | Steiner Zsigmond 1853. január 1. ![]() |
Elhunyt | 1919. november 22. (66 évesen)![]() |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása |
|
Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (34-6-14)[1] |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Simonyi Zsigmond témájú médiaállományokat. | |
Simonyi Zsigmond, születési nevén Steiner Zsigmond[2] (Veszprém, 1853. január 1. – Budapest, 1919. november 22.)[3] eszperantista, nyelvtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Simonyi Jenő földrajzi szakíró, tanár bátyja.
Steiner Simon kereskedő és Menzel Netti fiaként született. Budapesten, Lipcsében, Berlinben, majd Párizsban folytatott egyetemi tanulmányokat. Hazatérve 1877-ben Budapesten magántanár, 1878-tól helyettes tanár, majd 1889-től a Magyar Nyelvtudományi Társaság tanára. A Tanácsköztársaság után politikai nézetei miatt üldözték, ez lelkileg teljesen összeroppantotta. 1895-től a Magyar Nyelvőr, majd 1903-tól a Nyelvészeti Füzetek szerkesztője. Balassa József segítségével német–magyar szótárt szerkesztett.
Négy évtizeden át nyelvészek új nemzedékét nevelte fel, és egyben tudósként is maradandót alkotott. Jelentősek a határozókról, kötőszókról, jelzőkről írt tanulmányai. Megteremtette az összehasonlító mondattant. A nyelvtudomány eredményeit az iskolai nyelvtanokban népszerűsítette. Foglalkozott a nyelvhelyesség kérdéseivel. 1903-ban a vallás- és közoktatásügyi miniszter megbízásából elkészítette az új iskolai helyesírást, amelyet csaknem az egész irodalmi élet is elfogadott. Mind tanárként, mind tudósként jelentőset alkotott. 1918-ban a Nemzetközi Nyelv Propaganda Bizottságának elnökhelyettesévé választották. Az 1919-es év elején az eszperantó nyelv egyetemi oktatásának bevezetésén dolgozott, melynek eredményeként 1919 júliusában megalakult a Nemzetközi Nyelvi Intézet, Budapesten.
Házastársa Becher Paulina volt, Becher Jakab tanító és Weiszmayer Sarolta lánya, akit 1882. június 11-én Budapesten vett nőül.[4]
Fia Simonyi Károly Gábor (1883–1927) mérnök.[5]