Simon Andor

Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Simon Andor-hez kapcsolódó különböző szempontokat, megértve annak fontosságát és a mai társadalomra gyakorolt ​​hatását. A kezdetektől a jelenlegi helyzetig elemezzük, hogy a Simon Andor hogyan tudott befolyásolni a mindennapi élet különböző aspektusait. Különféle nézőpontokkal és véleményekkel fogunk foglalkozni a Simon Andor-ről, és megpróbáljuk megérteni annak jelentőségét a különböző kontextusokban. Ezenkívül megvizsgáljuk a Simon Andor-hez kapcsolódó lehetséges kihívásokat és lehetőségeket, valamint azt, hogy ezek hogyan befolyásolhatják a jövőt. Ebben a cikkben megpróbáljuk megvilágítani a Simon Andor szerepét a mai világban, és azt, hogy hogyan alakítja tovább a valóságunkat.

Simon Andor
A képen: Bortnyik Sándor, Uitz Béla, Újvári Erzsi, Simon Andor, Kassák Lajos, Simon Jolán, Barta Sándor
A képen: Bortnyik Sándor, Uitz Béla, Újvári Erzsi, Simon Andor, Kassák Lajos, Simon Jolán, Barta Sándor
SzületettSimon Andor Pál
1901. december 28.[1]
Sajókaza
Elhunyt1986. július 8. (84 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
HázastársaMóricz Gyöngyi
SzüleiSimon Pál
Tóbiás Julianna
Foglalkozásaköltő
SírhelyeFiumei Úti Sírkert (34-9-35)
A Wikimédia Commons tartalmaz Simon Andor témájú médiaállományokat.

Simon Andor (Sajókaza, 1901. december 28.Budapest, 1986. július 8.) magyar költő, Móricz Gyöngyi férje.

Életpályája

Szabadverseivel tűnt fel az 1920-as években. Több lap, így a Nyugat és a Pandora is közölte költeményeit. 1935. június 29-én házasságot kötött Budapesten Móricz Gyöngyivel.[3] A nyilvános költői szerepléstől való visszavonulása után nejével, Móricz Gyöngyivel a Sándor utcai[4] Típus könyvkötészetnek a tulajdonosa volt. Ők végezték Móricz Zsigmond folyóiratának, a Kelet Népének kötési munkálatait.

Emlékezete

Sírja a Fiumei Úti Sírkertben található.

Művei

  • Kinyilatkoztatás (Bécs, 1921);
  • Álomföld (Budapest, 1927);
  • Tömegáhitat (Bp., 1928);
  • Aranysziget (Bp., 1928);
  • Világhullám (Bp., 1929).

Források

Jegyzetek

További információk