Simai Mihály (költő)

Mára a Simai Mihály (költő) a széles közönség számára nagyon fontos és érdekes témává vált. Napról napra egyre többen vesznek részt a Simai Mihály (költő)-ben, és keresnek róla információkat. A kezdetektől napjainkig a Simai Mihály (költő) jelentős hatással volt a mindennapi élet különböző területeire, a személyközi kapcsolatok kialakításától a globális gazdaság működéséig. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Simai Mihály (költő) különböző aspektusait, megvitatva következményeit, kihívásait és lehetséges megoldásait. Reméljük, hogy olyan átfogó perspektívát kínálunk, amely lehetővé teszi olvasóink számára, hogy jobban megértsék a Simai Mihály (költő)-et és annak jelentőségét a mai világban.

Ez a szócikk a költőről szól. Hasonló címmel lásd még: Simai Mihály (egyértelműsítő lap).
Simai Mihály
Élete
Született1935. augusztus 14. (89 éves)
Medgyesegyháza
Nemzetiségmagyar
SzüleiSimai Mihály
Konecsni Mária
HázastársaDudás Veronika (1964-)
GyermekeiSimai Attila (1968)
Simai Kadosa (1972)
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)vers, regény
Első műveA virradat vitorlái (versek, 1962)
Irodalmi díjaiJózsef Attila-díj (1981)
Szegedért Alapítvány díj (2009)

Simai Mihály (Medgyesegyháza, 1935. augusztus 14. –) József Attila-díjas (1981) magyar költő, író, újságíró.

Életpályája

Szülei: Simai Mihály kereskedő és Konecsni Mária háztartásbeli volt. Gyulán érettségizett 1953-ban. Főiskolai tanulmányait a Pedagógiai Főiskolán végezte Szegeden, magyar szakon 1953–1955 között. 1955–1956 között Belsőperegpusztán, 1956–1960 között Békéscsabán, 1960–1965 között Szegeden tanított. 1965-1966 között a MÚOSZ Újságíró Iskola tanulója volt. 1965–1974 között a szegedi Délmagyarország című lapnál volt újságíró. 1970–1976 között a dél-magyarországi írócsoport titkára volt. 1974–1992 között a Kincskereső főszerkesztő-helyettese, 1992–1996 között pedig főszerkesztője volt. 1998-2000 között a Szegedi Írók Társaságának alelnöke volt.

Magánélete

1964-ben feleségül vette Dudás Veronika agrármérnököt. Két gyermekük született; Attila (1968) és Kadosa (1972).

Művei

  • A virradat vitorlái (versek, 1962)
  • Látás és látomás (versek, 1965)
  • Kenyérszegő (versek, 1974)
  • Az égre pingált kiscsikó (gyerekversek, 1976)
  • A nádszálon szippantott tündér (mesék, 1978)
  • Ki lép be a varázskörbe? (mesék, 1979)
  • Az óra körbejár (képes mesekönyv, 1980)
  • A világ legszebb lovai (ifjúsági regény, 1981, megfilmesítve: Musztánglegenda 1984)
  • Robogunk az Észtrabanton (fantasztikus ifjúsági regény, 1982)
  • A sólymok szabadnak születnek (ifjúsági regény, 1983)
  • Bohócország címere (gyerekversek, 1985)
  • Zobb, a legcsibészebb robot (meseregény, 1986)
  • Fölnevelem az apámat (ifjúsági regény, 1987)
  • A félszárnyú tündérek völgye (mesék, 1988, színdarab, 1986)
  • Fényörvények (válogatott versek, 1997)
  • Tündérkarácsony (gyermekversek, 1997)
  • Virágos kedvemért (mesék, 2002)
  • jel/ölhetetlen/jel/ölhető (versek, 2003)
  • Az eltévedt világítótorony (versek, 2005)
  • Titkos testvériség (versek, 2008)
  • Valaki mindent elszeret. Válogatott versek; Hungarovox, Bp., 2012
  • Végtelen vonzásban. Válogatott és új versek; Lazi, Szeged, 2016
  • A harmadik évezred nyitánya. A zöld fejlődés esélyei és a globális kockázatok; Corvina, Bp., 2016
  • Végtelen vonzásban. Válogatott és új versek; Lazi, Szeged, 2016

Díjai

Források

További információk