Sejtciklus

Napjainkban a Sejtciklus nagy érdeklődésre számot tartó téma a társadalmunkban. A Sejtciklus már évek óta felkelti a különböző területek szakértőinek és szakembereinek, valamint a nagyközönség figyelmét. A Sejtciklus jelentősége egyre nő, ahogy belépünk a változások és fejlődés korszakába különböző területeken. Akár technológiai, tudományos, társadalmi vagy kulturális területen, a Sejtciklus állandó vita és vita tárgyának bizonyult. Ebben a cikkben a Sejtciklus-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, a mindennapi életre gyakorolt ​​hatásától a társadalom jövőjére gyakorolt ​​hatásáig.

A sejtciklus a sejtben két osztódás között lejátszódó folyamat. Interfázisból, mitózisból és a sejt osztódásából áll. A sejtciklust a ciklin fehérjék és a ciklindependens kinázok együttesen szabályozzák. Leland H. Hartwell, R. Timothy Hunt és Paul M. Nurse 2001-ben kaptak orvostudományi Nobel-díjat az ezen molekulák sejtciklusban játszott szerepének felfedezéséért.

Szakaszok

Eukariótákban

A sejtciklus. I=Interfázis, M=Mitózis. Az egyes fázisok időtartama arányosan az ábrán.

A sejtciklus szakaszai:

  • A G0 fázisban a sejtek változatlan állapotba kerülnek, várva a sejtciklusba vezető jelre.
  • A G1 fázis az első növekedési szakasz.
  • Az S fázis a DNS duplázódás helye.
  • A G2 fázis a második növekedési szakasz, a sejt felkészítése az osztódásra.
  • Az M fázis vagy mitózis és citokinézis, a sejt kettéválása két utódsejtre.

A sejtciklust számos ponton ellenőrizni kell, nehogy hibás sejtek keletkezzenek. Ezeket checkpointoknak, ellenőrzési pontoknak nevezzük. Ezeken a pontokon a hibás sejtek sejtciklusa gátlás alá kerülhet. Az egyik pont az M fázis előtt a sejtek sikeres szétválását; a másik az S után a sikeres replikációt; míg a harmadik a mitózis anafázisa előtt a sikeres kromatidszétválást ellenőrzi.

Ha a rendszer hibát észlel, utasítja a sejtet a programozott sejthalál véghezvitelére, mely után a sejt nyom nélkül eltűnik. Ilyen folyamat játszódik le, ha például a p53 nevű fehérje DNS-károsodást észlel. Kisebb mértékű károsodásnál a reparációt indítja be, emellett pedig leállítja a sejtciklust. Nagyobb, irreverzibilis károsodásnál viszont a DNS egy specifikus szakaszához kötődik, ott aktiválja a p21 kifejeződését, amely viszont a sejtciklusban kulcsszerepet játszó ciklin–ciklindependens kináz komplexhez képes kötődni, gátolva ezzel azt, ami a sejtciklus blokkolásához, a sejt sejthalálának megkezdéséhez vezet.

Egyes sejtek, mint a neuronok, sohasem osztódnak, miután G0 fázisba kerültek. Azonban kimutatták, azok a sejtek, melyek sejthalálon mennek keresztül, újra belépnek a sejtciklusba.

Baktériumokban és archeákban

A baktériumok és archeák sejtciklusa a B, C és D fázisokból áll. A B fázis a sejtosztódás végétől a DNS-replikáció elejéig, a D fázis a DNS-replikáció végétől a sejtosztódásig tart.[1]

Jegyzetek

  1. ↑ Wang JD, Levin PA (2009. november 1.). „Metabolism, cell growth and the bacterial cell cycle”. Nature Reviews. Microbiology 7 (11), 822–827. o. DOI:10.1038/nrmicro2202. PMID 19806155. PMC 2887316. 

További információk

Magyar lapok

Angol lapok