Sd.Kfz. 251

Sd.Kfz. 251
Wermacht rendszámú Sd.Kfz. 251/1 Ausf. D egy magángyűjteményben. Homloklemezén az alakulat jelzései láthatóak
Wermacht rendszámú Sd.Kfz. 251/1 Ausf. D egy magángyűjteményben. Homloklemezén az alakulat jelzései láthatóak
Fejlesztő ország Harmadik Birodalom
GyártóHanomag
Gyártási darabszám15 252
Háborús részvételmásodik világháború
Általános tulajdonságok
Személyzet2+10 fő
Hosszúság5,8 m
Szélesség2,1 m
Magasság1,75 m
Tömeg7,8 t
Páncélzat és fegyverzet
Páncélzat8-14,5 mm
Elsődleges fegyverzet2 db 7,92 mm-es MG 34 vagy MG 42 géppuska
Másodlagos fegyverzetalváltozattól függő
Műszaki adatok
MotorMaybach HL 42 TUKRM típusú hathengeres benzinmotor
henger ürtartalom=4170cm³,
üzemanyag=160 l
Teljesítmény100 LE 3000 f/p-nél (73,6kW)
Felfüggesztéstorziós rugó
Sebesség52,5 km/h
Hatótávolságközúton 300, terepen 130 km
A Wikimédia Commons tartalmaz Sd.Kfz. 251 témájú médiaállományokat.

A Sonderkraftfahrzeug 251 (rövidítve Sd.Kfz. 251) a második világháborúban alkalmazott német általános rendeltetésű ún. féllánctalpas páncélozott harci jármű. Teljes nevén Mittlerer Schützenpanzerwagen Typ HL kl 6p (Borgward gyártmány) vagy Mittlerer Schützenpanzerwagen Typ H kl 6p (Hanomag gyártmány). Felépítménye négy fő változatban készült, amelyet az ábécé A, B, C és D betűjével jelöltek meg. Ezen túlmenően további 23 feladatspecifikus felépítmény-változatot alakítottak ki a lövészpáncélostól az önjáró lövegeken át a tüzérségi megfigyelőkig. Az alváltozatokat számokkal jelölték a 251-es szám után /-jellel elválasztva. Az egyes feladatkörökre átépített, azonos felszereltségű járművek között gyakori volt az eltérő felépítmény-változat (például Sd.Kfz. 251/3 Ausf. C és D) A háborút követően Csehszlovákiában gyártásban maradt a típus a felépítmény kisebb módosításaival, a járművek az 1950-es évek első felében még hadrendben álltak OT–810 típusjellel. Napjainkban is főként ezeket a csehszlovák gyártású járműveket alkalmazzák a különféle hagyományőrző rendezvényeken.

A német hadseregben az 1930-as évek második felében rendszeresített harckocsik és az akkoriban kifejlődő harckocsi-harcászat német irányzata megkövetelte, hogy a gyorsan áttörő harckocsicsapatokkal az őket követő gyalogság együtt tudjon mozogni. Ezért egy általánosan alkalmazható páncélozott lövésszállító járműre volt szüksége a hadvezetésnek. A típus, mely a 251-es sorozatszámot kapta a német nevezékrendszerben, alvázszerkezete az 5, 8, 12 tonnás vontató gépjárművek alvázainak felhasználásával lett kialakítva. Kezdeti hiányosságokat (A és B változat) kijavítva a gyártásracionalizálás és a harctéri tapasztalatok felhasználásával alakult ki a C, majd a D felépítmény. Utóbbit 1940-től egészen a háború végéig gyártották, de a B változatból is üzemeltek még példányok a normandiai partraszállást követő időkben. Mind a négy felépítmény-változat egységesen két részre volt bontva. A két féltest rögzítése a vezető és a mellette ülő járműparancsnok mögött történt csavarkapcsolatokkal. A háború végén ezt a megoldást is elhagyták, összehegesztették őket.

A jármű féllánctalpas, azaz a jármű elejében elhelyezett Maybach-motor a gépjárműtest alatti futóműn kialakított lánctalpas rendszert hajtotta, az orr alatt elhelyezett gumikerekes, torziós laprugókkal felszerelt tengely csak az enyhe ívű kanyarodást szolgállta. A tényleges fordulást a lánctalpak egyes oldalainak fékezésével oldották meg. Ez az elrendezés a háborút követően nem került továbbfejlesztésre egyik országban sem, gyakorlatilag a csak tisztán lánctalpas és gumikerekes futóművek fejlesztése fejlődött tovább napjainkra.

Az alaptípus fegyverzete két, egy mellső és egy hátsó, géppuska volt. A mellső géppuska előre és oldalra tüzelhetett, a kezelőt egy ékszerűen kiképzett 10 mm-es acéllemez védte, a hátsó pedig egy forgatható légvédelmi állványra volt szerelve, védőlemezei nem voltak kialakítva. Géppuskaként alkalmazható volt mind az MG 34, mind az MG 42 is.

A jól bevált típusnak 23 altípusa alakult ki, melyeket sok más feladatkörben (például légvédelem, harckocsi-elhárítás, éjszakai harc támogatása, rakétavetők hordozása) is alkalmaztak.

Egy csehszlovák gyártású OT–810 német „páncélszürke” színű festéssel és jelzésekkel, az eredeti A és B változatait mintázva Egy D felépítményű Sd.Kfz. 251/9 önjáró löveg kis kezdősebességű 7,5 cm KwK 37 harckocsiágyúval felszerelelve. Beceneve „Stummel” Egy D változat, melyen jól megfigyelhető a függőleges illesztési rés az első és a második oldalrekesz ajtajai között A főkép járművének belső képe. Jól látható a két féltest eltérő színe, viszont ezen a járművön már nem csavarokkal rögzítették azokat össze

Változatok

Jegyzetek

  1. Német neve az Ausführung, jelentése szabad fordításban „kialakítás”.
  2. Ez a jelölésrendszer általánosan alkalmazott volt a német szárazföldi harceszközöknél.

Források