Schengeni egyezmény

  EU-tagállamok a schengeni övezetben   További aláíró EU-tagállamok, amelyek nem teljes jogú tagok (Bulgária, Ciprus, Románia)   Az egyezményből kimaradó, csak a rendőri együttműködésben részt vevő EU-tagállam (Írország)   Nem EU-tagállamok a schengeni övezetben   Nem EU-tagállam de facto a schengeni övezetben   Nem EU-tagállamok nyitott határokkal

A schengeni egyezmény az Európai Unió (EU) első és harmadik pillérének része, amely elsősorban a belső határőrizet megszüntetését és a külső határok közös ellenőrzését jelenti. Az egyezménynek nem minden unióbeli ország a tagja, és vannak nem EU-beli tagjai is. Az egyezményt nem minden aláíró tagország alkalmazza. Az alkalmazó országok összességét schengeni övezetnek vagy schengeni térségnek is nevezik.

Aláíró országok

A schengeni egyezmény aláírói EU-tag Nem EU-tag
Alkalmazza
Nem alkalmazza

Története

A schengeni megállapodás

A luxemburgi Schengenben 1985. június 14-én az Európai Gazdasági Közösség öt tagja – Belgium, Hollandia, Luxemburg, Franciaország és a Német Szövetségi Köztársaság – által a Princesse Marie-Astrid nevű hajó fedélzetén aláírt megállapodás mindössze a részt vevő államok közötti közös határaikon gyakorolt ellenőrzés fokozatos megszüntetéséről szólt. A megállapodás még csak egyszerűsítette a határátlépés formaságait, de már kilátásba helyezte a határok teljes lebontását is, amely a Benelux államok között már 1960 óta működött.

A schengeni végrehajtási egyezmény

A megállapodást 1990. június 19-én kibővítették a schengeni végrehajtási egyezménnyel, amely meghatározta a megállapodás megvalósításának folyamatát, egyúttal életképessé tette azt. A személyforgalom belső országhatárokon történő ellenőrzésének megszüntetésével párhuzamosan erősítették meg a részes államok külső határellenőrzésüket.

A megállapodás és az egyezmény végül teljes mértékben 1995-ben lépett hatályba az öt alapító, valamint Spanyolország és Portugália részvételével. Később más államok is csatlakoztak a schengeni övezethez (lásd alább). A jelenlegi schengeni határok összesen 26 országot érintenek.

Az amszterdami szerződés

A schengeni megállapodást és a schengeni vívmányokat az amszterdami szerződés emelte az EU keretébe.

Az 1997. október 2-án aláírt és 1999. május 1-jén hatályba lépett amszterdami szerződés alapvetően átrendezte a bel- és igazságügyi együttműködést. A maastrichti rendszer harmadik pillére kettévált, a kilenc témakörből a külső határok átlépésével, a bevándorlással, a menedékjoggal és a polgári jogi, valamint vámegyüttműködéssel és a csalással foglalkozó részek átkerültek az EU I. pillérébe, így a belső határátlépésre, a külső határok ellenőrzésére, a vízumkiadásra, a bevándorlás szabályozására és a menedékjogra vonatkozó döntéseket ezután az EU Tanácsán ülésező miniszterek hozzák meg. A kábítószer elleni harc mint önálló témakör nagyrészt feloldódott az új harmadik pillérben, amely két nagy területet azonosít, a rendőri és a bűnügyi-igazságügyi együttműködést.

Az Egyesült Királyság és Írország az amszterdami szerződés szerint továbbra is fenntartja önálló határellenőrzési rendszerét. Dánia is szabadon dönthet, hogy alkalmazza-e a későbbiekben születő schengeni acquis-t (közösségi vívmányokat). Az EU-hoz később csatlakozott és csatlakozni kívánó országok számára ugyanakkor kötelező a schengeni szabályok átvétele és alkalmazása.

A 2022-es bővítési döntés

2022. december 8-án az Európai Unió Bel- és Igazságügyi Tanácsa megszavazta, hogy 2023. január elsejétől (a repülőtéri határokon 2023. március 26-ától) Horvátország is tagja legyen a schengeni övezetnek. Elutasították ugyanakkor Románia és Bulgária csatlakozását; Ausztria Románia, Hollandia pedig Bulgária ellen szavazott, de mivel a két országról csomagban kellett dönteni, mindkét ellenző ország mind a kettőre ellenszavazatot adott le.

Az egyezmény tagjai

Ábra az Európában működő szövetségi rendszerekről

Különleges kivételek az egyezmény szempontjából

Lásd még: Különleges tagállami területek, külbirtokok és kapcsolatuk az EU-val

Tartalma

A schengeni térség országaiból származó személyek ellenőrzésének megszüntetése

Szabad átjárás: Vaskeresztes - Csejke helyreállított közúti kapcsolat a Vas-hegyen

A személyazonossági okmányok bemutatása megszűnt mindazok számára, akik a belső határállomásokon kelnek át – legyenek az EU állampolgárai, akár más ország lakói. Néhány biztonsági ellenőrzés azonban megmaradt:

Ennek ellenére már többször előfordult, hogy egyes tagországok hatóságainak tájékozatlanabb munkatársai jogszerűtlenül útlevelet követeltek, aminek hiányában szintén jogszerűtlen intézkedéseket (bírság, kitoloncolás) foganatosítottak. Az ilyen eljárás nemzetközi egyezményeket sért és helyszíni vitákhoz, valamint elhúzódó igazgatásrendészeti és jogi konfliktusokhoz vezethet.

Kivételes esetekben, amikor a közrend veszélybe kerül, az érintett tagállam átmenetileg visszaállíthatja a rendszeres igazoltatást a határokon. 2011 májusában Cecilia Malmström belügyi biztos az EU belügyminisztereinek soron kívüli ülésén erről úgy nyilatkozott, hogy „Egyértelműbbé kell tennünk a szabályokat annak érdekében, hogy a tagállamok ne tehessenek egyoldalú és aránytalan lépéseket”.

A külső határok ellenőrzésének megerősítése

A romániai Nagylak II–Csanádpalota autópálya-határátkelő

A vízum – mivel egységes – minden schengeni országban érvényes.

Rendőrségi és bírói együttműködés

A különböző tagországok rendőri, adminisztratív és bírói szervei kormányközi együttműködés keretében támogatják egymást a törvénysértések felderítésében és megelőzésében. Egymás rendelkezésére bocsátják információikat, és az EUROPOL keretében összehangolják a kábítószer, a tiltott kereskedelem és a szervezett bűnözés elleni akcióikat. Országuk határain túl a rendőrök meghatározott területen belül üldözhetnek (de nem tartóztathatnak le) személyeket gyilkosság, erőszak, kábítószer-kereskedelem vagy csempészés miatt. Kötelesek erről tájékoztatni azt az országot, melynek területén tartózkodnak, és kötelesek segítséget kérni attól.

A schengeni információs rendszer (SIS) strasbourgi székhelyű hálózat, amely a tagországok rendőri és bírói szerveitől beszerzett információkkal rendelkezik körözött személyekről és ellopott tárgyakról (fegyverek, autók). A SIS megfelel a személyi adatvédelmi törvényeknek (az Európa Tanács Egyezménye, 1981. január) és csak a határon történő rendőri vagy határőri ellenőrzéskor, vízum vagy tartózkodási engedély kiadásakor lehet igénybe venni.

Magyarország a schengeni együttműködésben

A schengeni csatlakozás után Magyarországnak erősítenie kellett a határellenőrzést a nem EU-tagok felé. (A képen egy szerb közúti határállomás látható Röszke és Horgos között.) Kőszeg, 2007-ben bezárt osztrák-magyar határátkelőhely

Magyarország a csatlakozási tárgyalásokon a Bel- és Igazságügyi Együttműködés fejezeten belül tárgyalt a schengeni együttműködésről és a vonatkozó joganyag átvételéről. Az Európai Unióhoz való csatlakozás időpontjában Magyarország nem nyerte el azonnal a teljes „schengeni tagságot”, nem került sor az ellenőrzés megszüntetésére az EU tagállamai és Magyarország közötti belső határszakaszokon. Ehhez egyrészt a felkészültséget vizsgáló átfogó szakértői ellenőrzés eredményei alapján hozott tanácsi döntés volt szükséges, másrészt kapcsolódnunk kellett az egységes határellenőrzési rendszer számítógépes információs bázisát biztosító II. Schengeni Információs Rendszerhez (SIS II), amelynek a korábbi schengeni övezetbeli országok részéről történő kifejlesztése és üzembe állítása csak 2007-re lett készen.

2007. november 15-én az Európai Parlament jóváhagyta Magyarország és nyolc másik állam (Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta, Szlovákia, Szlovénia) csatlakozását a schengeni övezethez. 2007. december 21-étől megszűnt az állandó határellenőrzés a magyar–osztrák, a magyar–szlovén és a magyar–szlovák határon, ami azonban azzal jár, hogy a határtól akár 30 km távolságra is találkozhatunk fokozott rendőri ellenőrzéssel, és továbbra is szükség van az érvényes úti okmányra. Eközben megszigorodott az ellenőrzés a magyar–horvát, a magyar-román, a magyar–szerb és a magyar–ukrán határokon. A már szintén uniós tag, de a schengeni egyezményhez egyelőre nem csatlakozó Románia esetében egymegállásos határforgalom-ellenőrzési rendszer működik, azaz egy helyen zajlik a román és magyar ellenőrzés, a határ pedig személyi igazolvánnyal is átléphető. 2022. december 31-éig ilyen rendszer működött a magyar–horvát határon is, 2023-tól azonban Horvátország is tagja a schengeni övezetnek, ezért itt az ellenőrzés megszűnt.

A repülőterek határállomásain ténylegesen 2008. március végétől, a nyári menetrend életbe lépésével egy időben léptek hatályba a schengeni szabályok.

2020. március 12-től határozatlan időre a koronavírus-járvány miatt ismét határellenőrzést rendeltek el az osztrák és szlovén határátkelőkön is.

Megjegyzések

  1. Horvátország 2023. január elsejétől tagja a schengeni övezetnek, de a repülőtereken csak március 26-án szűnik meg az útlevél-ellenőrzés.
  2. a b c Izland, Norvégia, és Svájc döntési jog nélkül vesznek részt a schengeni együttműködésben.
  3. Svájc 2008. december 12-től közúton, 2009 márciusától a repülőtereken is alkalmazza az egyezmény előírásait, de a vámvizsgálat szúrópróbaszerűen megmarad.
  4. Liechtenstein 2011. december 19-től.
  5. a b Csak a rendőri együttműködésben vesz részt az Egyesült Királyság és Írország.

Hivatkozások

  1. Romániát és Bulgáriát sem veszik fel a schengeni övezetbe, Telex.hu, 2022. december 8.
  2. a b c Elolvadtak Svájc határai is. Index, 2008. december 1. (Hozzáférés: 2017. március 18.)
  3. Romániát és Bulgáriát sem veszik fel a schengeni övezetbe – telex.hu (hozzáférés: 2022. december 8.)
  4. A schengeni térség és együttműködés – 2009. március 8.
  5. Recseg a schengeni rendszer
  6. Évek óta a legforgalmasabb a nagylaki
  7. Forrás: Az EP megszavazta Magyarország csatlakozását a schengeni övezethez Archiválva 2008. január 19-i dátummal a Wayback Machine-ben
  8. Igazságot szolgáltat a történelem - Felvidék.ma
  9. 41/2020. (III. 11.) Korm. rendelet az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során teendő intézkedésekről, 1. §, 2020. március 11. (Hozzáférés: 2020. március 12.)

Források

További információk