A mai világban a Schöpflin György nagyon fontos és sok ember számára érdekes téma lett. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása, akár az akadémiai területen betöltött fontossága miatt, a Schöpflin György számos vitát és elmélkedést generált, amelyeket érdemes részletesen elemezni. Ebben a cikkben a Schöpflin György-hez kapcsolódó különböző szempontok feltárására törekszünk, annak eredetétől és fejlődésétől a lehetséges jövőbeli következményekig. Egy kimerítő és kritikai elemzéssel igyekszünk elmélyíteni a Schöpflin György-ről szerzett ismereteinket, és megérteni annak mai jelentőségét.
Schöpflin György | |
![]() | |
Schöpflin György 2014 februárjában | |
Született | 1939. november 24.[1] Budapest |
Elhunyt | 2021. november 19. (81 évesen)[2] Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Gyermekei | három gyermek |
Szülei | Schöpflin Gyula |
Foglalkozása | történész, politológus, politikus |
Tisztsége |
|
Iskolái |
|
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Schöpflin György témájú médiaállományokat. | |
Schöpflin György András, George Schöpflin (Budapest, 1939. november 24. – 2021. november 19.[3]) magyar történész, politológus, egyetemi tanár, az Európai Parlament képviselője (2004–2019).
1950-ben távozott családjával Nagy-Britanniába, iskoláit ott végezte. 1957-ben felvették a glasgow-i egyetem jogi karára, ahol 1962-ben szerzett egyetemi diplomát, majd egy évig Brugge-ben, az Európa Főiskolán tanult.
1963-ban a londoni Chatham House nevű nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó kutatóintézet munkatársa, majd 1967 és 1976 között a BBC újságírója. Ekkor a Londoni Közgazdasági Egyetemen (London School of Economics) a kelet- és közép-európai politikatörténet professzora, majd 1994-ben a Londoni Egyetem Szláv és Kelet-európai Tanulmányok intézetében egyetemi tanár. 1998 és 2004 között Jean Monnet-professzor.
1984-től az East European Reporter c. szakfolyóirat szerkesztője volt. 1996-ban Kisebbségekért Díjban részesült.
Kutatási területe a nacionalizmus és a nemzeti mivolt, valamint a nemzeti kisebbségek kérdésköre, kapcsolatrendszere.
2003-ban lépett be a Fideszbe. 2004-ben elindult a párt európai parlamenti listáján és mandátumot szerzett. 2019-ig volt tagja az Európai Parlamentnek. A külügyi bizottság tagja és az alkotmányügyi bizottság póttagja volt. 2004-ben hazatért Nagy-Britanniából.
2005-ben az Orbán Viktor által indított Nemzeti Konzultációs Testület tagja volt. 2007-ben kijelentette, hogy egy esetleges jobboldali kormányban nem vállal külügyminiszteri tisztséget.[4]
Az Európai Parlament AGORA nevű kezdeményezésének néppárti felelőse volt.
Schöpflin Aladár kritikus, műfordító unokája és Schöpflin Gyula író fia. Nős, három leánygyermek édesapja.