Ebben a cikkben a Sankt Johann im Pongau járás témáját különböző nézőpontokból vizsgáljuk meg, hogy megértsük a mai jelentőségét. Elemezzük eredetét, fejlődését és a társadalomra gyakorolt hatásait, valamint a különböző területekre gyakorolt hatását. Multidiszciplináris megközelítésen keresztül igyekszünk mélyebbre ásni a Sankt Johann im Pongau járás legfontosabb aspektusait, megvizsgálva a kultúrában, a gazdaságban, a politikában és a mindennapi élet egyéb vonatkozásaiban gyakorolt hatásait. A Sankt Johann im Pongau járás-hez kapcsolódó lehetséges jövőbeli trendekbe is belemélyedünk, hogy megértsük annak hosszú távú hatását.
Sankt Johann im Pongau járás | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Tartomány | Salzburg |
Székhely | Sankt Johann im Pongau |
Községek száma | 25 |
Rendszám | JO |
Elnök | Mag. Harald Wimmer |
Földrajzi adatok | |
Terület | 1755,37 km² |
Időzóna | CET (UTC+1) |
Teljes népesség | 79 579 fő (2016. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 45 fő/km² |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
A Sankt Johann im Pongau járás fekvése Ausztriában | |
![]() | |
A Sankt Johann im Pongau járás fekvése Salzburg tartományban | |
![]() | |
[ | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Sankt Johann im Pongau járás témájú médiaállományokat. |
Sankt Johann im Pongau járás (németül Bezirk St. Johann im Pongau) területe megegyezik Pongau tájegységgel, amely Salzburg tartomány 6 közigazgatási egységének egyike Ausztriában. Nyugaton Pinzgau (másként Zell am See kerület), északon Tennengau (másként Hallein kerület), délkeleten Lungau (másként Tamsweg kerület), keleten Stájerország, délen pedig Karintia határolja. Északnyugaton egy rövid szakaszon Bajorországgal (Németország) is határos.
Pongau neve 750-ben és 788-ban jelenik meg először hivatalos okleveleken. A 13. századtól 1803-ig a salzburgi érsek, majd ezt követően a bajor herceg uralma alatt állt. 1816-ban csatolták a Habsburg Birodalomhoz. Az 1848-ban létrehozott új alkotmányban osztották fel a tartományt, ekkor a kerület székhelye Werfen lett. 1867-ben került át St. Johann im Pongauba.
A kerületet 25 egységre osztották fel, amelyből 3 város és 7 vásárjoggal rendelkező község (Marktgemeinde). A vásárjoggal ma már nem jár előjog, azonban a régi titulus megmaradt nevükben.
(Zárójelben a népesség nagysága szerepel.)