A történelem során a Sambuca nagy jelentőségű és érdekes téma volt a világ különböző társadalmai és kultúrái számára. Az ókortól napjainkig a Sambuca alapvető szerepet játszott az emberek életében, befolyásolta döntéseiket, meggyőződésüket és viselkedésüket. Ez a cikk a Sambuca számos aspektusát próbálja feltárni, elemezve annak a társadalom és a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatását. Multidiszciplináris megközelítésen keresztül a Sambuca átfogó és részletes látásmódját kívánja kínálni, foglalkozva annak történelmi, szociokulturális és jelenkori vonatkozásaival. Hasonlóképpen, a Sambuca-hez kapcsolódó új nézőpontokkal és trendekkel is foglalkozni fogunk, hogy az olvasó mélyebb és naprakészebb megértse ezt a témát, amely annyira releváns a globális körképben.
Sambuca | |
Égő sambuca | |
Típus | likőr |
Származási hely | Olaszország |
Főbb összetevők |
|
Alkoholtartalom | 38–44% V/V ± 0,3% V/V% |
A Wikimédia Commons tartalmaz Sambuca témájú médiaállományokat. |
A sambuca (kiejtése: szambuka) olasz eredetű specialitás, csillagánizs ízű likőr. Eredetileg színtelen, de ma több különböző változata is ismert, így lehet találkozni más színváltozataival is.
A sambuca az indokínai eredetű örökzöld növény, a csillagánizs magjából nyert olajnak köszönhetően jellegzetes ánizsillatú. Előállítása során a vízgőz-desztillációval előállított illóolajat tiszta alkoholhoz adják, majd cukorszirupot, valamint különböző színezékeket és ízanyagokat kevernek hozzá. Palackozás előtt típustól függően 38–44%-os alkoholtartalomig hígítják. Természetesen receptjét a gyártók titokban tartják, azonban egyes változataiban találunk fekete bodza, édesgyökér összetevőt és az alkalmazott olaj lehet esetlegesen a zöld ánizsé is.
A legnagyobb gyártók egyike, a Molinari vállalat szerint az elnevezés és az ital is az arab „zammut” szóból ered. Ez a híres olasz civitavecchiai kikötőben korábban közkedvelt ánizsízesítésű italt jelentette, melyet keletről hoztak be az arra hajózó tengerészek. A „Sambuq” elnevezés egy arabok által használt italszállításra épített hajótípust is takart. Az elnevezés más források szerint egy apró olasz szigethez kötődik, ahol a jeges üdítőket kínáló fiúkat hívták „sambucchelik”-nek. Az első kereskedelmi célú megjelenése az 1800-as évek végéhez köthető, amikor Luigi Manzi „Sambuca Manzi” néven hozta forgalomba italát, mely egyébként a mai napig is kapható. Az igazi áttörést és a világhírt azonban a második világháború befejezését követően Angelo Molinari nagyságos úrnak tulajdonítják, hiszen neki köszönhetően kezdődött meg a likőr országos forgalmazása és elindult termékként a „Sambuca Extra Molinari”, mely mára a világ számos pontján forgalmazott likőr lett.
A sambucát magában is fogyasztják frissítőként vagy "kávé gyilkosaként" lekísérik vele az elfogyasztott kávét, ezt hívják az olaszok Ammazzacaffè-nak.
Lehet jéggel is felszolgálni, ekkor azonban beletesznek néhány szem pörkölt kávébabot díszítésnek. A jég fokozza ugyanis az íz hatását és megváltoztatja az ital színét, mely ilyenkor a tiszta áttetsző színről átvált zavaros fehérre. Felszolgálásakor általános, hogy beletesznek három kávébabszemet. Ezt hívják az olaszok „Sambuca con la moscának”, mely magyar jelentése „sambuca léggyel”. A babszemek nem csak díszítésként szolgálnak, hanem bátran szét is rághatóak, így lehet fokozni velük az ánizs íz hatását. A három szem sem véletlen, hiszen a hagyomány szerint az egészség, a boldogság és a gazdagság hármasát jelentik.
Cukor helyett szokták ízesíteni vele a kávét és ezt nevezik az olaszok „Caffe corretto”-nak, ami javított kávét jelent. Meg kell azonban említeni, hogy javított kávé készülhet a kevésbé édes szájízűek részére akár grappa hozzáadásával is.
Lényegesen kisebb az alkoholtartalma és a francia pastishoz vagy a görög úzóhoz hasonlóan vízzel hígítva kellemes frissítő ital.
A fiatalok kedvenc itala a kólába kevert sambuca. Kólában és vízben a sambuca, hasonlóan az ánizsalapú italokhoz, „úzóhatással” megzavarja az italt és színe opálosra vált.
Kiváló ízesítőszer süteményekhez és fagylaltokhoz, valamint palacsinták és különböző ételek flambírozására is használják.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Sambuca című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.