Salgóvár

Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Salgóvár témáját, elemezve annak eredetét, a társadalomra gyakorolt ​​hatását és a mai relevanciáját. A Salgóvár már évek óta érdekelt, és jelentősége az idők során változott. Történelmi kutatások és jelenlegi elemzések kombinációján keresztül megvizsgáljuk, hogy a Salgóvár hogyan befolyásolta az élet különböző területeit, és mennyire releváns ma is. Ezenkívül foglalkozunk a Salgóvár körül létező különféle nézőpontokkal és véleményekkel, azzal a céllal, hogy teljes és gazdagító jövőképet nyújtsunk a témában. Csatlakozzon hozzánk ezen a felfedező és felfedező útra a Salgóvár-ről!

Salgóvár
Salgóvár
Salgóvár
Ország Magyarország
Mai településPerőcsény
Tszf. magasság730 m
Épült1331 előtt
Elhagyták1419-37 között
(hamispénz-verés miatt lerombolták)
Állapotacsekély rom
Építőanyagakő
Elhelyezkedése
Salgóvár (Magyarország)
Salgóvár
Salgóvár
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 57′ 23″, k. h. 18° 52′ 44″47.956389°N 18.878889°EKoordináták: é. sz. 47° 57′ 23″, k. h. 18° 52′ 44″47.956389°N 18.878889°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Salgóvár témájú médiaállományokat.

Salgóvár a Börzsönyben, Perőcsény községétől másfél órányi járásra emelkedő 730 méter magas sziklacsúcson helyezkedik el. Nem tévesztendő össze a Nógrád vármegyében található Salgó várával.

Története

Salgóvár rekonstrukciós rajza

Történetéről nagyon kevés okleveles adat szól és a régészeti feltárás is várat még magára. A várat a vidéket uraló Hontpázmány nemzetség tagjai emeltették birtokközpontként az 1241–1242-es tatárjárás utáni korszakban. A 14. század elején kénytelenek voltak behódolni a Felvidék nagy részét magántartományául megkaparintó Csák Máté oligarchának. Csak a báró 1321-es halála után került királyi kézbe.

Az első róla megemlékező oklevél szerint 1331-ben Dabi Demeter viselte a várnagyi tisztet. A királyi kamarától megvásároló Szécsényi Simon báró számára az értékét elsősorban a környékbeli jobbágyfalvakból álló váruradalom jelentette. A földesúri család ritkán látogatta meg Salgó várát, inkább hollókői várukban tartózkodtak. Az építmény pusztulását későbbi földesura, Salgói Miklós törvénysértő magatartása okozta, akinek 1424-ben Luxemburgi Zsigmond király előtt kellett felelnie a tetteiért. A királyi tanács bűnösnek találta hamispénz-verésben, valamint Garai János báró feleségével, Hedviggel folytatott házasságtörésben, ezért örökös száműzetésre ítélték, négy vára közül kettőt, Salgót és Benevárat a földig romboltatták. A kirendelt mesteremberek lebontották a falait, egyes részét egyben gurították le a meredek hegyoldalon.

Források

További információk