Salar de Uyuni
Ebben a cikkben a Salar de Uyuni kérdésével foglalkozunk átfogó és részletes szemszögből. A Salar de Uyuni ma nagyon fontos és érdekes téma, mivel közvetlenül befolyásolja az emberek életét és a társadalom különböző aspektusait. Ebben a szövegben a Salar de Uyuni-hez kapcsolódó legfontosabb szempontokat elemezzük, annak eredetétől és történetétől a mai hatásig. Ezen túlmenően a Salar de Uyuni-ről különböző megközelítéseket és véleményeket fogunk feltárni, hogy átfogó és gazdagító képet nyújtsunk erről a lenyűgöző témáról.
| Salar de Uyuni | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország(ok) | Bolívia |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Területe | 10.582 km² |
| Elhelyezkedése | |
 Salar de Uyuni
Pozíció Bolívia térképén
| |
 d. sz. 20° 19′ 60″, ny. h. 67° 42′ 00″20.333330°S 67.700000°WKoordináták: d. sz. 20° 19′ 60″, ny. h. 67° 42′ 00″20.333330°S 67.700000°W | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Salar de Uyuni témájú médiaállományokat. | |
A Salar de Uyuni a világ legnagyobb kiterjedésű és egyben legmagasabban fekvő felszíni sómezeje. Sós mocsárként illetve sós sivatagként is meghatározható, mivel általában száraz, viszont időszakosan néhány cm-es vízréteg borítja. Bolíviában, az ország délnyugati részén, az Andok hegyvonulatai közötti medencében fekszik 10 582 km²[1] (majdnem 18 Balatonnyi) területen, 3656 m-es tengerszint feletti magasságon.
Kialakulása
A földtörténeti pleisztocén korban ezen a területen a gigantikus méretű Ballivián-tó hullámzott, mely a jelenlegi bolíviai Altiplano teljes területét beborította. Ennek kiszáradása után, mintegy 40 000 évvel ezelőtt jött létre a ma is létező Titicaca-tó és a prehisztorikus Minchin-tó. Utóbbinak további zsugorodása nyomán a területén két ma is létező sóstó, a Poopó-tó és az Uru-uru maradt vissza, valamint két időszakosan vékony vízréteggel borított sómező (sósmocsár, sós sivatag), az Uyuni és a Coipasa.
Jellegzetességei
A terület időjárása igen száraz és nagyon szeles. A nappali hőmérséklet a 40 °C-ot is elérheti, a talaj hőmérséklete pedig a 60 °C-ot; ugyanakkor éjszaka −10 °C is lehet.
A talajt 11 rétegben és néhol 120 m vastagságban só borítja, ezen kívül gipsz fordul még elő. Az Uyuniban mintegy 64 milliárd tonna só halmozódott fel, amiből évente 25 ezer tonnát bányásznak ki. Ez a terület rejti a világ egyik legnagyobb lítiumkészletét.[2]
Nevezetességei, jelentősége
- Itt forgatták a Csillagok háborúja VIII: Az utolsó Jedik egyes részeit.[3]
- Isla del Pescado, a Halak szigete. Egykori korallsziget, nevét formájáról kapta. A szigeten kaktuszok élnek, melyek közül a legmagasabb, 12 méter magas példány korát 1200 évre becsülik.
- Gejzírek
- Tavacskák, például Laguna Colorada (Színes tavacska), Laguna Verde (Zöld tavacska). Ezekben a tavakban gazdag élővilág található, színüket a bennük élő algák határozzák meg.
- Természetalkotta termálvizes medencék
- Árbol de pedra („Kő-fa”) Az eróziós erők által fa formájúra alakított kőképződmény
- Sókitermelő és -feldolgozó telepek a terület szélén: északon Salinas de Garci Mendoza, északnyugaton Llica, délen Calcha.
- Minden év novemberében flamingók költenek a sósmocsár területén.
- A terület felszíne még az óceánoknál is jobb kalibrációs terep a távérzékelő műholdas rendszerek számára (ICESat, GPS), mivel nagy a kiterjedése, minimálisak rajta a szintkülönbségek, sima a felülete és különösen abban az időszakban, amikor sekély víz borítja, jó a felület fényvisszaverő-képessége.
Jegyzetek
- ↑ Encyclopædia Britannica - Uyuni Salt Flat.
- ↑ 5,4 millió tonna Li van itt. Az USA Geológiai Intézetének 2010-es becslése szerint a világ legnagyobb Li-készlete Chilében van: 7,5 millió tonna. Nagy Li-készletet sejtenek még Afganisztánban is.
- ↑ Az utolsó Jedik forgatási helyszínei
Források
- http://www.britannica.com/eb/article-9074588?query=Salar%20de%20Uyuni&ct= Enciklopedia Britannica
- https://web.archive.org/web/20080109214336/http://gt2006.freeblog.hu/archives/2007/07/ FöldVarázs
- A Pallas nagy lexikona
