STS–78

Ebben a cikkben a STS–78 érdekes világát fogjuk felfedezni, amely ma nagyon fontos téma. A STS–78 olyan téma, amely felkeltette a szakértők és a rajongók figyelmét, hiszen hatása a mindennapi élet több területére is kiterjed. Az egészségügyre gyakorolt ​​hatásától a politikára és a kultúrára gyakorolt ​​hatásáig a STS–78 vitát váltott ki, amelyben a különböző nézetek és vélemények találkoznak. Ebben a cikkben elemezzük a STS–78 legfontosabb szempontjait, valamint következményeit és lehetséges kihívásait a jövőre nézve.

STS–78
Repülésadatok
ŰrügynökségNASA
ŰrrepülőgépColumbia
A repülés paraméterei
Start1996. június 20. 14:49:00 UTC
StarthelyCape Canaveral
LC39-B
Keringések száma271
Leszállás
ideje1996. július 7. 12:37:30 UTC
helyeKennedy Űrközpont
Időtartam16 nap 21 óra 48 perc 30 mp
Megtett távolság11 000 000 km
Előző repülés
Következő repülés
STS–77
STS–79
A Wikimédia Commons tartalmaz STS–78 témájú médiaállományokat.

Az STS–78 jelű küldetés az amerikai űrrepülőgép-program 78., a Columbia űrrepülőgép 20. repülése. A leghosszabb Space Shuttle járat volt, amit az STS–80 űrrepülés során megdöntöttek.

Jellemzői

Kereskedelmi megrendelésekre a Spacelab és a raktér által biztosított területeken meghatározott kutatási, kísérleti feladatok végzése.

Első nap

1996. június 20-án a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták, Solid Rocket Booster(SRB) segítségével Floridából, a Cape Canaveral (KSC) Kennedy Űrközpontból, a LC39–B (LC–Launch Complex) jelű indítóállványról emelkedett a magasba. Az orbitális pályája 89,6 perces, 39 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 246 kilométer, az apogeuma 261 kilométer volt. Felszálló tömeg indításkor 115 585 kilogramm, leszálló tömeg 103 423 kilogramm. Szállított hasznos teher 9649 kilogramm

Hasznos teher

  1. A Spacelab mikrogravitációs laboratóriumban (LMS) ötödik alkalommal végzett a legénység, l2 órás váltásokban biológiai (22 élettani kutatási, kísérleti feladatot végzett a legénység – a ISS-en történő szolgálatok előkészítése), több mint 40 tudományos mezőgazdasági (növényi), folyadék, anyag (gyógyszeralapanyagok, kristálynövesztések, fémek) kísérleteket, gyártásokat végeztek. Első átfogó ismeretbővítést segítő kísérlet, az alvásszokások tesztelése. Az élettani kísérleteket a NASA, az Európai Űrügynökség (ESA), a Francia Űrügynökség ( CNES ) és a Kanadai Űrügynökség (CSA) támogatta. Szerelési műveleteket gyakoroltak a jövőbeni Hubble űrtávcső javítását szolgáló műveletekhez.
  2. Nóniusz Reaction Control System – különböző finom gázfúvókák tesztelése, hogy az űrrepülőgép minél kisebb rezgéseket okozzon elmozgása közben. A gázfúvókák által nyújtott finom mozgási elemek a Hubble-távcső visszanyerésénél, később az ISS megközelítésénél, dokkolásánál kapott főszerepet.
  3. Bubble, Drop és Particle Unit (BDPU) – lúgos folyadékokkal végzett kísérletek (gázbuborékok, folyékony cseppek, folyadékrétegek). A vizsgálatok automatikusan történtek, az űrhajósok és a kamerák ellenőrzése mellett.
  4. Advanced Gradient Heating Facility (AGHF) – kemencében végrehajtott anyag átalakulási, kialakulási folyamatok vizsgálata (hevítés, hűtés, kristályosítás, ötvözetek készítése).
  5. Advanced Protein Crystallization Facility (APCF) – három módszer segítségével fehérje kristály növekedést végeztek (élelmiszer termelés, gyógyszeripar segítése).
  6. Space Acceleration Measurement System (SAMS) – nagyfrekvenciás gyorsulások mérésének, tompításának folyamatait vizsgálta. Minél kisebb rezgések lépnek fel a vizsgálati közegben, eszközöknél, annál pontosabb eredmények jönnek létre. A 17 500 km/h sebesség mellett fellépő rezgések (légköri fékezés, pályamagasság változás, mikrófúvókák alkalmazása, az alkalmazott eszközök) mérésére szolgált.
  7. Orbital Acceleration Research Experiment (OARE) – alacsony frekvenciájú változások mérésének, tompításának folyamatait vizsgálta.
  8. Shuttle Amateur Radio Experiment (SAREX) – rádióamatőr kapcsolat végzése több iskolával, amatőr rádióssal.

Tizenhatodik nap

1996. július 7-én a Kennedy Űrközponton (KFC), kiinduló bázisán szállt le. Összesen 16 napot, 21 órát, 48 percet töltött a világűrben. 11 000 000 kilométert repült, 271 alkalommal kerülte meg a Földet.

Személyzet

(zárójelben a repülések száma az STS–78 küldetéssel együtt)

Tartalék személyzet

Visszatérő személyzet

  • Terence Thomas Henricks (4), parancsnok
  • Kevin Richard Kregel (3), pilóta
  • Richard Linnehan (1), küldetésfelelős
  • Susan Helms (3), küldetésfelelős
  • Charles Eldon Brady (1), küldetésfelelős
  • Jean-Jacques Favier (1), kutatásfelelős
  • Robert Brent Thirsk (1), kutatásfelelős

Források

Commons:Category:STS-78
A Wikimédia Commons tartalmaz STS–78 témájú médiaállományokat.
  • STS–78. spacefacts.de. . (Hozzáférés: 2013. november 14.)
  • STS–78. lib.cas.cz. . (Hozzáférés: 2013. november 14.)
  • STS–78. astronautix.com. (Hozzáférés: 2013. november 14.)
  • STS–78. ksc.nasa.gov. . (Hozzáférés: 2013. november 14.)
  • STS–78. nss.org. . (Hozzáférés: 2013. november 14.)