Sápony

Ez a cikk elemzi a Sápony jelentőségét a mai társadalomban. A Sápony évtizedek óta érdeklődés és vita tárgya, hatása az élet minden területére kiterjed. Megalakulása óta a Sápony alapvető szerepet játszik az emberek egymáshoz való viszonyában, a kultúra fejlődésében és a technológia fejlődésében. A történelem során a Sápony-et különféle tudományterületeken tanulmányozták, a pszichológiától a közgazdaságtanig, és relevanciája nyilvánvaló abban, ahogyan napi szinten befolyásolja életünket. Ebben a cikkben a Sápony számos aspektusát tárjuk fel, és elemezzük a kortárs világra gyakorolt ​​hatását.

Sápony
Közigazgatás
TelepülésKerekrét
Népesség
Teljes népességismeretlen
Elhelyezkedése
Sápony (Szlovákia)
Sápony
Sápony
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 11′ 38″, k. h. 21° 30′ 59″49.193812°N 21.516394°EKoordináták: é. sz. 49° 11′ 38″, k. h. 21° 30′ 59″49.193812°N 21.516394°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Sápony témájú médiaállományokat.

Sápony (szlovákul: Šapinec) Kerekrét község része, egykor önálló falu Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.

Fekvése

Felsővízköztől 20 km-re délre fekszik.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a kőkorszakban éltek emberek.

A falu a 16. században ruszin pásztorok betelepítésével keletkezett. 1567-ben „Sapynecz” néven említik először, a makovicai uradalomhoz tartozott. Lakói állattartással, fuvarozással foglalkoztak. Görögkatolikus temploma 1734-ben épült, anyakönyveit 1752-től vezetik. 1787-ben 24 házában 168 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SAPINECZ. Orosz falu Sáros Várm. földes Ura Potornyai Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik a’ Makovitzai Uradalomban; határja meglehetős, fája, legelője van.[1]

1828-ban 23 háza volt 215 lakossal. A 19. század közepétől sok lakója kivándorolt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Sapinecz, orosz falu, Sáros vmegyében, Radoma fiókja: 3 r., 210 g. kath. lak. Gör. anyaszentegyház. F. u. Szirmay János. Ut. posta Bartfa, 2 óra.[2]

1880-ban Rajner Vilmos volt a templom kegyura. 1910-ben 137, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. 1920 előtt Sáros vármegye Girálti járásához tartozott.

1965-ben csatolták Kerekréthez.

Nevezetességei

Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1734-ben épült, 1910-ben átépítették.

Híres emberek

Jegyzetek

További információk

Kapcsolódó szócikkek